Recenzió és riport A legnagyobb ügyről

alegnagyobbugy

A Stádium Hírlap legfrissebb, 2016/2. számában jelent meg Habos Dorottya írása A legnagyobb ügyről. A közlemény egyszerre riport és recenzió. Zdenka Becker regényét 2016 januárjában jelentettük meg Dallos Emese fordításában.

Habos Dorottya: A legnagyobb ügy Magyarországon

(Zdenka Becker: A legnagyobb ügy)

Január óta magyarul is olvasható Zdenka Becker A legnagyobb ügy című regénye, amely a szerző első magyar nyelven megjelent könyve. A csehszlovák származású írónő nem először járt Magyarországon, korábban egyik színdarabját német nyelven mutatták be Szekszárdon. 2016 februárjában Budapesten és Miskolcon mutatkozott be a magyar olvasóközönség előtt.
Zdenka Becker 1951-ben született a csehszlovákiai Cheb városában. Pozsonyban nőtt fel, 1974 óta Ausztriában él. Könyveit német nyelven írja, emellett fordít is: németről szlovákra, szlovákról németre. Színdarabjait Ausztria, Németország és Szlovákia mellett az Egyesült Államokban is bemutatták. Angol, cseh, francia, hindi, litván, spanyol és szlovák fordítások után A legnagyobb ügy az első könyve magyarul. A fordítás Dallos Emese munkája, a regény 2016 januárjában jelent meg az Üveghegy Kiadó gondozásában.
A legnagyobb ügy című könyv egyszerre családregény, a történet szempontjából krimi és az ötvenes-hatvanas évek kelet-európai korrajza. Alapja két megtörtént esemény, az egykori Csehszlovákiában véghezvitt kegyetlen gyilkosságok.
„A csehszlovák kriminalisztikában ismert történetről van szó. Bestiális, kegyetlen tett, hogy két férfit is ily módon ölt meg a nő, az elsőt 1952-ben, a másodikat 1964-ben. Csehszlovákia szerte beszéltek az esetről. Tizenhárom éves voltam akkor, sokat hallottam az ügyről annak ellenére, hogy nagyon kevés hírt adtak a tévében. Nekünk egyébként sem volt készülékünk, de nagymamámék sok mindent meséltek erről a családban” – elevenítette fel emlékeit a szerző, aki elárulta, hogy bár édesapja is rendőr volt, de nem azonos a könyvben szereplő Teodor Mudrochhal.
Zdenka Becker gyerekkorától fogva szeretett mesélni, azonban sohasem akart krimit írni, így a regényre sem ekként tekint. Egy barátjának ajánlotta fel a történetet, aki alkotásra vágyott, de nem volt hozzá témája. „Egy kávéházban ültünk, és elkezdtem mesélni, önkéntelenül is belekeverve a szocializmust és édesapám tulajdonságait. A kényelmességet, a lassúságot, a hosszú alsónadrágokban flangálást apámról mintáztam, az ő tulajdonságai köszönnek vissza Mudroch alakjában, noha a két ember nem azonos. Aztán úgy éreztem, hogy a barátom nem írhatja meg mindezt, mert nem ismeri sem a szocializmust, sem az édesapámat. Hazamentem, megírtam a sztorit, de elsősorban nem krimiként, hanem társadalomrajzba illesztett apa-lánya történetként” – fejtette ki az írónő.
A cselekmény sokszálú, mozaikszerűen építkezik, a közelmúlt és a régmúlt folyamatosan váltja egymást. A gyilkosság történéseire az ügy akkori nyomozója, Teodor Mudroch emlékszik vissza annak reményében, hogy írónővé vált lánya, Lara megörökíti az idős, valaha szigorú rendőrnyomozó pályafutásának egyik legfontosabb, sikeres ügyét. A nő minden porcikája tiltakozik teljesíteni apja kérését, az olykor kamaszos lelki vívódásnak ható érzéseit élményszerűen jelenítette meg a szerző.
Két anya szerepel a történetben, (Lara édesanyja és a gyilkos), személyiségük merőben különbözik egymástól, azonban mindkettejükben van valami, ami nehézzé teszi az anyaszerep maradéktalan megvalósulását. „A gyilkos pszichésen beteg, de ahogy teheti, óvja gyermekeit. Lara édesanyja karrierista, ami már akkoriban sem volt ismeretlen fogalom. Mindenki tudta, hogy ha karriert csinál az ember, akkor a család háttérbe szorul” – mondta Zdenka Becker, aki nem kíván pálcát törni szereplői felett.
„Szándékosan nem kizárólag bestiaként, hanem emberként ábrázoltam a gyilkost, hogy megmutassam: valójában a társadalom áldozata, a körülmények tették ilyenné. A háború után fiatalon elhurcolták Németországba, édesanya nélkül nőtt fel. Ahogy Lara anyjáról sem derül ki egyértelműen, hogy külföldi útjai során valóban megcsalta-e férjét” – indokolt a szerző, és gondolatai egyértelműen visszaköszönnek a regényben, amikor a felügyelő kimondja: örül, hogy nem neki kell a gyilkos sorsáról döntenie.
Dallos Emese könnyed fordítása olvasmányossá teszi a regényt, a választékos kifejezések elindítják azt a belső mozit, ami által az olvasó magáénak érezheti a „látottakat” – és falni kezdi a könyvet. Nem a történet izgalmai miatt, hiszen a mű elején megtudjuk, hogy ki a gyilkos, hanem az emberi sorsokért.
„Nem krimit akartam írni, sokkal jobban szeretek mesélni az emberekről, ezért állítottam a középpontba egy emberi kapcsolatot, Lara és az édesapja viszonyát. Olyanokat akartam bemutatni, akik hibáik ellenére is megtalálják a helyüket a társadalomban.” – mondta a szerző, aki a magyar irodalomból Márai Sámdor, Esterházy Péter és Kertész Imre munkáit kedveli leginkább.
A regény bemutatja, hogy emberek és kapcsolataik hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan hat a társadalom a személyes kapcsolatokra és az emberi kötelékek a társadalomra.

(Stádium, 2016/2)

Hudy Árpád: Mire jó az esszé?

„Mire jó az esszé?” – teszi fel címében a kérdést a karcsú, négyzet alakú kötet*, s az olvasó, ha már kezébe akad a nem éppen mindenhol kapható könyv, felül a provokációnak, és vizsgálat tárgyává teszi az öt szerző fejenként öt írását. Huszonöt rövid, lényegre törő esszét egy sor érdekes dologról és személyiségről.
Az igen eltérő szakmai hátterű, s korábban – Gimesi Zsuzsanna kivételével – már közös verskötetben is jelentkező kis szellemi szabadcsapat mentora Adamik Tamás klasszika-filológus, rétor, irodalomtörténész, nyelvész és műfordító, aki mindjárt a bevezető részben példát ad a címben megjelölt irodalmi ág művelésére. Az esszé meghatározása és története dióhéjban című metaesszé tömören és világosan, ugyanakkor könnyed, olvasmányos stílusban tekinti át a műfaj jellemzőit és legjelesebb képviselőit. Ebből kiderül, hogy a tizenhatodik századi francia író, Michel de Montaigne használta először az essai kifejezést, ezt a címet adva nevezetes elmélkedéseinek. A szó magyarázatához Adamik idézi Montaigne egyik magyar fordítóját, Oláh Tibort:
„Essai franciául annyi mint próbálkozás, kísérlet; jelzi mintegy, hogy aki ráadta a fejét, nem tartja magát csalhatatlannak, sem az állításait cáfolhatatlannak. Mint kiváló latinista azonban Montaigne valószínűleg  az eredeti exagium értelmét kedvelte meg, ami mérlegelést, fontolgatást jelent: embert, eszmét s művet, eseményt vagy jelenséget latolgat abból a szempontból, hogy helytálló-e a róla alkotott véleménye, illetve a közfelfogás).
Adamik ezután négy medalionban rajzolja meg az esszé ókori előfutárának tekinthető latin klasszikus, Seneca, a műfaj nevét és első iskolapéldáit megalkotó Montaigne és a francia mester után egy nemzedékkel az angol esszé hagyományait megteremtő Francis Bacon, valamint a műfaj legnagyobb magyar művelője, Hamvas Béla szellemi portréját. Majd a kötet szerzői követik egymást betűrendben, kivéve a mentorukat, aki, noha neve az ábécé szerint is az élre állítaná, maga elé engedi a fiatalabbakat. Négy esszéje a bizalomról, a csodáról, a törődésről és a munkáról fogalmaz meg egy élet során leszűrt, hiteles tanulságokat, míg az ötödik, a Kedves Babits Mihály! című képzelt levél a költészetről mond ítéletet.
Az Ön [esztergomi] kertjében sétálva, s az Ön verseit olvasva, az a hitem támadt, hogy nem a ma emberében van a hiba, ha nem kíván mai verset olvasni, hanem a ma versében, amelyet nem lehet olvasni. Az olvasó ősi igénye, hogy valami szépet és jót akar megtudni, ám sok mai vers nem képes eme ősi igényt kielégíteni: nem mond semmi fontosat, s azt is csúnyán mondja. Mint ahogy nem kívánunk ócska szövetből készült, rossz szabású, vagy éppen rongyos öltönyt hordani, mint ahogyan nem óhajtunk romlott nyersanyagból rosszul elkészített ebédet fogyasztani, és nem fordulunk csúnya nő után, éppen úgy nincs gusztusunk ahhoz, hogy semmitmondó, dadogó verseket olvassunk.
Baka Györgyi költő, a százhalombattai Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem irányítója, az orosz szellemtörténettel és kultúrával foglalkozó Az ikon kinyitása című tanulmánykötet szerkesztője érzékeny szövegeiben főleg Hamvas eszmevilágával, metafizikai és vallási gondolatokkal foglalkozik. Egy orosz Lélekhordozó című írása a zaklatott huszadik század egyik szellemóriásának alakját idézi fel.
Pavel Florenszkij (1882–1937) nem csupán az orosz vallásbölcselők, hanem az egyetemes kultúrtörténet egyik legnagyobb alakja. Univerzális tudós volt, teológus, filozófus, misztikus, matematikus, fizikus, csillagász, nyelvész, költő, botanikus és elektromérnök. Párhuzamosan folytatott elméleti kutatásokat és hatalmas gyakorlati munkát. Papi hivatását azonban mindenek fölé helyezte. Élő híd volt az egyház és az értelmiség között.  Ma azorosz Leonardo da Vinci-ként emlegetik, bár egyedülálló nagysága és lelki tisztasága nem igényel semmiféle összehasonlítást. (…) [A]mikor 1921–22-ben barátai és tanítványai zöme távozni kényszerült hazájából, Florenszkij maradt, osztozni akart népe sorsában. Nem fordult a szovjet rendszer ellen, elkerülhetetlen külső körülménynek tekintette, és folytatta tudósi, tanári, és főként hitvalló munkáját. Amikor a szent dolgokat gyalázták, akkor ő a keresztény értékeket oltalmazta. Külső megjelenése is rendhagyó volt, papi reverendáját sosem vetette le. 1928-ban letartóztatták és Nyizsnij Novgorodba száműzték, innen Gorkij körének közbenjárására rövidesen szabadult. 1933-ban tragikus fordulatot vett élete: szibériai lágerfogságra ítélték. A Bajkálon túlra került, ahol mérnökként dolgozott a Bajkál–Amúr vasútvonal építésén. Szabad óráiban verseket, elmélkedéseket írt, rabtársai lelki gondozását végezte. Megtörhetetlen lelki magatartása vezetett oda, hogy 1934-ben a hírhedt Szolovki lágerbe került. Lágercellává átalakított kolostori cellában raboskodott. Még itt is dolgozott: a jód tengeri algákból való kivonásának problémája keltette fel érdeklődését. A szolovki jód később több ezer katona életét mentette meg. Rabtársai által »a szabad«-nak nevezett Pavel Florenszkij atyát 1937-ben halálra ítélték, és december 8-án agyonlőtték. Az orosz ortodox egyház 1986-ben a hit mártírjaként szentjei sorába emelte.
Székelyföld, szerelem, gyermekkori frusztráció, a filmképek látszatvilága, a hagyományok irodalmi és filmes újrateremtői (Tolkien, Szőts, Wajda, Tarkovszkij) – ezekkel a témákkal jelentkezik a kötetben Deák-Sárosi László költő, nyelvész, zenész, filmteoretikus és -kritikus, esszéivel is bizonyítva nemcsak szakmai sokoldalúságát, hanem konzervatív értékrendjét és hagyománytiszteletét is. Képi világ, látszatvilág című írásában például a modern filmkészítők éthoszát vizsgálja kritikusan.
A képjelek közlőjére létezik egy kultúrtörténetileg fontos szó: a »képmutató«. A képmutatóról ma az jut eszünkbe, hogy olyan ember, aki mást mutat valamiről, valakiről, mint ami/aki valójában. A képmutatás a hamisság, a becsapás, az álszentség rokon értelmű szava. Azonban ez nem mindig volt így. A képmutató eredetileg nem bírt negatív felhangokkal, a színészi előadóképességet jelölte. Már a görögöknél így volt a »hypokrites« és szócsaládja esetén. Felénk a képmutató egy bizonyos vásári színészt vagy általában előadót is jelölt, aki mondandója hitelességét képek mutogatásával támasztotta alá. Nem törvényszerű, hogy a képmutató visszaéljen a tudásával, de bizonyára gyakran előfordult, mivel a csaló jelképévé vált.
A saját arcot és más képet mutogatónak erősebb az éthosza, mint az írónak. A szakma régi, és a fogalom is nagy szórást mutat a negatív tartalommal való telítődést illetően. Legalább tucatnyi vers van már az Újszövetségben is, amelyik a képmutatást minden bűn közül a legszigorúbban ítéli meg. A »hypokrites« a jámborság köntöse alatt alattomos, gonosz dolgokat művel farizeus módon, az isteni ige és törvények helyett a maga eszméit tolja előtérbe, de végül maga is vak lesz, hiszen cselszövései előbb-utóbb önmagát is becsapják.
Gimesi Zsuzsanna református lelkész gondolatfutamai a hithez, közelebbről a Szentíráshoz kapcsolódva  vizsgálnak egy-egy alapvető kultikus fogalmat: templom, királyság, nő, gyógyulás vagy – A félelem paradoxona című írásában – az ember egzisztenciális fenyegetettség-érzése.
Akkor támad félelem az emberben, ha a fenyegetettség a közelben, illetve emberi értelemmel fölfogható időn vagy távolságon belül jelentkezik. A filozófus Heidegger szerint minden félelem gyökere a haláltól való félelem, hiszen tudjuk, hogy már elindult felénk és egyszer elér. A tudat sokszor (…) megpróbálja kiegyensúlyozni, körültekintő óvatossággal távol tartani, sőt, serkentő hatásúvá tenni. Ha ez nem így lenne, minden ember örökös rettegésben élne. Mégis, a lélek legmélyén a halál, mint elkerülhetetlen valóság, újra meg újra előtolakszik, hiszen az ember az egyetlen élőlény, amely a halál tudatával éli le az életét. Emberlétünk szoros tartozéka tehát a félelem, amely átélhető mint szorongás, nyugtalanság, ijedelem, rettegés, pánik vagy rémület.
Kierkegaard, aki teológiailag talán a legmélyebben nyúlt az emberi félelem kérdéséhez, A félelem fogalma című művében arra a következtetésre jut, hogy a bűnbeesés – az ember bűnössé válásának – mély titka az, hogy a bűn egyidejűleg félelem is.
A Bibliában a félelem mint állapot akkor jelenik meg először, amikor a bűnbeesett ember Isten kérdésére így felel: »Szavadat hallám a kertben és megfélemlém.« Ebben a képben döbben rá az isteni fenyegetés tartalmára, miután evett a jó és rossz tudásának fájáról – büntetése lesz a halál.
B. Tóth Klára festő-restaurátor, költő, író, akinek fotói és grafikái kellemes vizuális élménnyé is avatják a huszonöt esszét tartalmazó kötetet, archetipikus motívumokat, ősi hiedelmeket idéz meg és mutat ki egyrészt a kortárs festészetben, másrészt apró, hétköznapinak tűnő dolgokban. Például A létramotívum szakralitása és az ugróiskola című esszéjében.
A létra minden háztartás elemi tartozéka. Miközben felmászunk rá, és leemeljük a befőttet a stelázsiról, vagy a könyvet a könyvespolcról, gondolunk-e arra, hogy a létrát már a legősibb időben is  az eget a földdel összekötő szimbólumként ismerték?
Az egyiptomi hitvilág Nut égistennőt minden földi lény szülőanyjának tartotta, egy piramisszöveg szerint egyik neve is »létrá«-t jelent, és a Tejutat testesítette meg. (…)
A Bábel tornya középkori ábrázolásain Isten áll a létra vagy a torony tetején, tehát ő a végcél, őt akarja az ember elbizakodottságában túlszárnyalni. (…) Egy 12. századi ikonon Jézus áll a létra tetején, és segíti föl az embereket, máshol Jézus és Mária emeli az égbe a létrára fektetett szerzetest. (…)
De mi köze van a létrának az ugróiskolához? Egy középkori angol templom »ugróiskoláján« a templom alaprajzú forma alján a Föld, tetején az Ég felirat olvasható, fölül a Mennyország és a Pokol betűjelzései. A témára rákeresve sok analógiát találtam a legkülönbözőbb népcsoportoknál. Eszerint a létramotívum nemcsak függőlegesen jelenhet meg, hanem ez a mai napig közkedvelt szabadtéri gyermekjáték, amit a világ minden részén ismernek, szintén őrzi az ősi létraszimbólumot. A gyerekek nem is tudják, hogy saját, nehézségekkel, próbákkal terhelt életútjuk végigjárására készíti fel őket a játék, ahogy hajdan a zarándokok a templom kövezetén járták végig – sokszor térden csúszva – az ugróiskola ősét.
A témák sokszínűsége mellett erénye a kötetnek a rövidség és az olvasmányosság. Az írások többsége a tartalmas mondanivalót, komoly szakmai kérdést is könnyedén, közérthetően tárgyalja, ami a vérbeli esszé védjegye. A műfajban járatos műélvezőnek nem okoz csalódást, mindazoknak pedig, akik most fedezik fel az irodalom, művészet, filozófia és tudomány határmezsgyéin kószáló értekezést, kitűnő kedvcsináló a további szellemi barangoláshoz.
Mire jó hát az esszé? A kérdést fölvető, igényes kis gyűjtemény maga a válasz: az olvasóknak – s minden bizonnyal a szerzőknek is – épülésére s gyönyörűségére.

(Irodalmi Jelen, 2016/6.)

 

VÉGHELYI BALÁZS

Budapest, 1983. Költő, író, szerkesztő, zenész.

Százhalombattán érettségizett, majd az ELTE BTK magyar szakán diplomázott 2009-ben. 2016-ben elvégezte a PPKE BTK multimédia-szerkesztő képzését. Tanított, dolgozott újságíróként és televíziós szerkesztő-műsorvezetőként. 2013-ban megalapította az Üveghegy Kiadót. Verset, esszét, kritikát ír, zenét szerez.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Önarckép. 30 év – 30 vers (hangoskönyv, 2013)
Zene nélkül. Fejezetek a magyar dalszövegírás történetéből (tanulmány, 2017)
Üzenet érkezett (válogatott versek, 2018)

BALOGH ÁGNES EMESE

Hatvan, 1988. Meseíró, tervezőszerkesztő.

Hatvanban érettségizett, majd művészettörténetet és esztétikát hallgatott az ELTE-n. 2013 óta az Üveghegy Kiadó munkatársa. Könyv- és lemezborítókat készít, kiadványokat tördel. Főleg meséket ír.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Balázsmesék (tíz történet, 2014)

SZÉKELY FERENC

Pusztakamarás, 1951. Néprajzkutató, helytörténész, újságíró.

Sütő András író unokaöccse. Székelyudvarhelyen, a Mezőgazdasági Szaklíceumban tanult. 2006-ban könyvtáros diplomát szerzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Az erdőszentgyörgyi líceum könnyvtárosként ment nyugdíjba 2016-ban. Néprajzi és helytörténeti műveket publikál, interjúkat készít kortárs művészekkel.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

A szülőföld ölében (interjúk, 2014)
Harangszó a szélben (interjúk, 2015)
Égbe nyúló kapaszkodó (interjúk, 2015)
Őrhelyen gyújtott jeltüzek (interjúk, 2016)
Otthoni szeretettel (cikkek, levelek, emlékezések, 2017)
Élet-kalangyák (interjúk, 2017)

GERGELY TAMÁS

Brassó, 1952. Író.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát 1975-ben. Tanított, majd 1979-től az Ifjúmunkás szerkesztője volt. 1987-ben elhagyta Romániát. Svédországban telepedett le, ahol a Stockholmi Nemzetközi Könyvtár munkatársa lett. A Káfé Főnix irodalmi és fotóművészeti lap és a Lenolaj kulturális online műhely szerkesztője. Regényt, elbeszélést és mesét ír.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Szépvölgyi mesék (meseregény, 2014)
Vadmalac és a kitartott magas Cé (félpercesek, 2015)
Ki eteti a sirályokat? (anekdoták, 2016)
Fifi (meseregény, 2017)
Az én Koreám (naplójegyzetek, 2018)

DEÁK-SÁROSI LÁSZLÓ

Székelyudvarhely, 1969. Költő, filmesztéta, gitárművész.

Temesváron matematikát hallgatott, Luxemburgban klasszikusgitár-oktatói képesítést szerzett, majd az ELTE BTK-n diplomázott magyar és filmelmélet szakon. 2016-ban doktorált nyelvészetből. 1999-től a sóvidéki Hazanéző című folyóirat szerkesztője. 2010-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum, 2017-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa. Verset, esszét és filmkritikát publikál, zenei CD-t is közzétett.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Libás Matyi (elbeszélő költemény, 2013)
Keresztút (szonettkoszorú, 2013)

Könyvbemutatók, találkozók, médiamegjelenések

 


2018. július 20., Magyar Katolikus Rádió:
Beszélgetés Véghelyi Balázzsal Üzenet érkezett című verseskötetéről a Miért szeretem? című műsorban.
Műsorvezető: Tóth Sándor.


2018. július 16., Magyar Katolikus Rádió:
Beszélgetés Véghelyi Balázzsal Üzenet érkezett című verseskötetéről a Miért szeretem? című műsorban.
Műsorvezető: Tóth Sándor.


2018. június 8., Magyar Katolikus Rádió:
Beszélgetés Adamik Tamással Carmina Rustica című verseskötetéről a Miért szeretem? című műsorban.
Műsorvezető: Tóth Sándor.


2018. június 8., Vachott Sándor Városi Könyvtár (Gyöngyös):
Bozók Ferenc Nagyvilági esszék című könyvének bemutatója.
A könyvet ismerteti: Lisztóczky László irodalomtörténész.


2018. június 8., Hamvas Béla Városi Könyvtár (Százhalombatta):
Könyvvásár és dedikálások a Battai Könyvünnepen.


2018. június 7., Halom TV:
Stúdióbeszélgetés Fazekas Istvánnal, Solti Gyöngyivel és Véghelyi Balázzsal új könyveikről a Paletta Plusz című műsorban.
Műsorvezető: Szilas Judit.


2018. június 7-11., Vörösmarty tér (Budapest):
Könyvvásár és dedikálások az Ünnepi Könyvhéten, a 116. számú pavilonnál.


2018. június 4., Magyar Katolikus Rádió:
Beszélgetés Adamik Tamással Carmina Rustica című kötetéről a Miért szeretem? című műsorban.
Műsorvezető: Tóth Sándor.


2018. május 21., Karc FM:
Fazekas István A kovácsműhely című hangjátékának bemutatója.


2018. május 11., Csokonai Művelődési Ház (Budapest):
Adamik Tamás Carmina Rustica című könyvének bemutatója.
A könyvet ismerteti: Simon Lajos Zoltán klasszika-filológus, a szerzővel Véghelyi Balázs beszélget.


2018. április 11., Új Színház (Budapest):
Fazekas István Pilátus éjszakája című drámájának színházi bemutatója.
Szereplők: Gregor Bernadett, Jánosi Dávid. Rendező: Falussy Lilla.


2018. március 22., Bernády Ház (Marosvásárhely):
Székely Ferenc Otthoni szeretettel és Élet-kalangyák című könyveinek bemutatója
A könyveket Nagy Miklós Kund újságíró ismerteti.


2018. március 21., DIO Ház (Szászrégen):
Székely Ferenc: Élet-kalangyák című könyvének bemutatója.
A szerzővel Kiss J. Botond biológus beszélget.


2018. március 13., Kossuth Filmszínház (Mohács):
Fazekas István Pilátus éjszakája című drámájának színpadi előadása
Szereplők: Gregor Bernadett, Jánosi Dávid. Rendező: Falussy Lilla.


2018. március 7., Bukaresti Rádió:
Zsehránszky István jegyzete Gergely Tamás Az én Koreám című könyvéről.


2018. január 25., Magyarország Nagykövetsége (Dublin):
Ködmön Csaba Zoltán Magyar Kelta című könyvének bemutatója.


2018. január 15., Magyar Katolikus Rádió:
Tóth Sándor jegyzete az Irodalmi karácsonyról a Miért szeretem? című műsorban.


2017. december 31., Karc FM:
Beszélgetés Deák-Sárosi Lászlóval az Ének a Küküllőhöz című lemezről.
Műsorvezető: Stifner Gábor.


2017. november 20., Kolozsvár Társaság (Kolozsvár):
Tar Károly Táncház című kötetének bemutatója.
Beszélgetőtárs: Buchwald Péter.


2017. november 11., Malom Közösségi Tér (Budapest):
Az Ének a Küküllőhöz című lemez bemutatója.


2017. november 7., Művelődési Ház (Harkány):
Fazekas István Pilátus éjszakája című drámájának színpadi ősbemutatója.
Szereplők: Gregor Bernadett, Jánosi Dávid. Rendező: Falussy Lilla.


2017. október 24., Klarissza-ház (Piliscsaba):
Tóth Sándor Táj és lélek II. című könyvének bemutatója.
A kiadványt ismerteti Medgyesy Norbert történész.


2017. szeptember 25., Városi Könyvtár (Nagyatád):
Ködmön Csaba Zoltán Magyar Kelta című verseskötetének bemutatója.


2017. szeptember 15., Unitárius templom (Korond):
Az Ének a Küküllőhöz című lemez bemutatója.


2017. augusztus 25., Magyar Katolikus Rádió:
Beszélgetés Véghelyi Balázzsal Zene nélkül című könyvéről a Miért szeretem? című műsorban.
Műsorvezető: Tóth Sándor.


2017. augusztus 21., Magyar Katolikus Rádió:
Beszélgetés Véghelyi Balázzsal Zene nélkül című könyvéről a Miért szeretem? című műsorban.
Műsorvezető: Tóth Sándor.


2017. július 26., Bukaresti Rádió:
Zsehránszky István jegyzete Gergely Tamás Fifi című meseregényéről


2017. június 21., Halom TV:
Stúdióbeszélgetés Véghelyi Balázzsal Zene nélkül című könyvéről és az Üveghegy Kiadóról a Terítéken című műsorban.
Műsorvezető: Fodor Bernadett.


2017. június 17., Rádió Dabas:
Beszélgetés Véghelyi Balázzsal Zene nélkül című könyvéről a Térségi Napló című műsorban.
Riporter: Ordasi Brigitta.


2017. június 11., Vörösmarty tér (Budapest):
Véghelyi Balázs Zene nélkül című könyvéről a szerzővel László Anikó beszélget.


2017. június 9., Hamvas Béla Városi Könyvtár (Százhalombatta):
Véghelyi Balázs Zene nélkül című könyvének bemutatója.


2017. június 8-12., Vörösmarty tér (Budapest):
Könyvvásár és dedikálások az Ünnepi Könyvhéten, a 103. számú pavilonnál.


2017. március 17., Városháza (Szováta):
Székely Ferenc: Őrhelyen gyújtott jeltüzek című könyvének bemutatója.


2017. február 21., DIO Ház (Szászrégen):
Székely Ferenc: Őrhelyen gyújtott jeltüzek című könyvének bemutatója.


2016. december 14., Csokonai Művelődési Ház (Budapest):
Az Irodalmi karácsony című antológia és CD bemutatója.
Köszöntőt mond: László Tamás országgyűlési képviselő.


2016. június 25., Halom Televízió:
Beszélgetés Balogh Ágnes Emesével a Balázsmesékről.
Riporter: Kéri Otti.


2016. június 10., Hamvas Béla Városi Könyvtár (Százhalombatta):
Könyvvásár az I. Battai Könyvünnepen.


2016. május 2., Collegium Pazmaneum (Bécs):
Zdenka Becker: A legnagyobb ügy című regényének bemutatója.
A szerzővel és Dallos Emese műfordítóval Varga János, a Collegium Pazmaneum rektora beszélget.


2016. március 10., Vitéz János Tanárképző Központ (Esztergom):
Tóth Sándor: Táj és lélek című könyvének bemutatója.
Köszöntőt mond Gloviczki Zoltán klasszika-filológus és Prokopp Mária művészettörténész, a szerzővel Véghelyi Balázs beszélget. Közreműködik a Kecskés Együttes, Durzák Anna és Pálmai Árpád.


2016. február 17., DIO Ház (Szászrégen):
Székely Ferenc: Égbe nyúló kapaszkodó című interjúkötetének bemutatója.
A könyvet bemutatja és a szerzővel beszélget: Böjthe Lídia tanár.


2016. február 16., Szabó Lőrinc Idegennyelvű Könyvtár (Miskolc):
Zdenka Becker: A legnagyobb ügy című regényének bemutatója.
A szerzővel és Dallos Emese műfordítóval Véghelyi Balázs beszélget.
A könyvbemutató támogatója az Osztrák Kulturális Fórum.


2016. február 15., Kelet Kávézó (Budapest):
Zdenka Becker: A legnagyobb ügy című regényének bemutatója.
A szerzővel és Dallos Emese műfordítóval Véghelyi Balázs beszélget.
A könyvbemutató támogatója az Osztrák Kulturális Fórum.


2016. január 21., Klarissza-ház (Piliscsaba):
Tóth Sándor: Táj és lélek című könyvének bemutatója.
A szerzővel Véghelyi Balázs beszélget.
Közreműködik: Budai Ilona népdalénekes, Lázár Csaba színművész.


2015. december 7., Litea Könyvszalon (Budapest):
Tóth Sándor: Táj és lélek című könyvének bemutatója.
A szerzővel Zanati Zsófia rádiós szerkesztő beszélget.
Közreműködik: Budai Ilona népdalénekes, Lázár Csaba színművész, Szabó István lantművész.


2015. június 20., Örökmozgó Filmmúzeum (Budapest):
Álomjáró-lemezbemutató a Nojatával.


2015. június 17., Magyar Írószövetség Könyvtára (Budapest):
Kasó Tibor és Deák-Sárosi László Keresztút című lemezének bemutatója.
A lemezt bemutatja: Adamik Tamás klasszika-filológus és Véghelyi Balázs.


2015. február 11., Artesia Galéria és Műhely (Kecskemét):
Gergely Tamás Szépvölgyi mesék c. könyvének bemutatója és Damó István kiállítása a kötet illusztrációiból.
A könyvet bemutatja Aradi József író és Véghelyi Balázs, a kiállítást megnyitja Komáromi Attila tanár.


2014. december 5., Csokonai Művelődési Központ (Budapest):
A Mire jó az esszé? című antológia bemutatója.
Köszöntőt mond László Tamás országgyűlési képviselő.


2014. november 28., Kossuth Rádió:
Beszélgetés a Mire jó az esszé? című antológia szerzőivel.
Műsorvezető: Bak Anita.


2014. október 17., Vachott Sándor Városi Könyvtár (Gyöngyös):
Bozók Ferenc Magán(y)lexikon című könyvének bemutatója.
A könyvet ismerteti Lisztóczky László irodalomtörténész.


2014. szeptember 16., Kortárs Művészeti Intézet (Dunaújváros):
P. Szathámári Erzsébet és Pásztor Bertalan Kaleidoszkóp című könyvének bemutatója.
A könyvet bemutatja és a szerzőkkel beszélget: Kálnay Adél József Attila-díjas író.


2014. július 25., Művészet Malom (Szentendre):
A Miért írunk verset? című antológia bemutatója.


2014. június 17., Hamvas Béla Városi Könyvtár (Százhalombatta):
A Miért írunk verset? című antológia bemutatója.


2014. június 13., Városház tér (Székesfehérvár):
Bozók Ferenc Magán(y)lexikon című könyvének bemutatója.
A könyvet ismerteti Bobory Zoltán költő, szerkesztő.


2014. június 5., Credo ház (Vác):
Bozók Ferenc Magán(y)lexikon és Véghelyi Balázs Önarckép című könyvének bemutatója.


2014. május 21., Kossuth Rádió:
Beszélgetés a Miért írunk verset? című antológia szerzőivel.
Műsorvezető: Bicsák Eszter.


2014. május 15., Városi Könyvtár (Székelyudvarhely):
Székely Ferenc A szülőföld ölében c. könyvének bemutatója.
Közreműködik: Czegő Zoltán, Lőrincz György és Ráduly János.


2014. április 9., Károli Gáspár Református Egyetem (Budapest):
A Miért írunk verset? című antológia bemutatója.
Köszöntőt mond: Bertha Zoltán irodalomtörténész.


2014. április 4., Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium (Győr):
A Miért írunk verset? című könyv antológia bemutatója.


2014. április 3., Református templom (Erdőszentgyörgy):
Székely Ferenc A szülőföld ölében című könyvének bemutatója
Közreműködik: Bölöni Domokos, Czegő Zoltán, Lőrincz György, Nagy Miklós Kund és Ráduly János.


2014. március 26., Bernády Ház (Marosvásárhely):
Székely Ferenc A szülőföld ölében című könyvének bemutatója
Közreműködik: Czegő Zoltán, Nagy Miklós Kund és Ráduly János.


2014. március 7., Café Archibald (Budapest):
Bozók Ferenc Magán(y)lexikon és Véghelyi Balázs Önarckép című könyvének bemutatója.
A kiadványokat ismerteti: Tarbay Ede költő és W. Barna Erika grafológus.


2014. február 21., Kortárs Művészeti Intézet (Dunaújváros):
A Miért írunk verset? című könyv és CD bemutatója.
Köszöntőt mond: Kiss Kálmán költő, tanár.


2013. november 29., Csokonai Művelődési Központ (Budapest):
A Miért írunk verset? című könyv és CD bemutatója.
Köszöntőt mond László Tamás, Rákospalota polgármestere, országgyűlési képviselő.


2013. november 27., Aranytíz Kultúrház (Budapest):
Deák-Sárosi László Keresztút és Libás Matyi című könyveinek bemutatója.
A könyveket ismerteti: Véghelyi Balázs.


2013. november 23., Evangélikus templom (Marosvásárhely):
Író-olvasó találkozó.
Résztvevők: B. Tóth Klára, Deák-Sárosi László, Kasó Tibor, Véghelyi Balázs.


2013. november 22., Kájoni János Megyei Könyvtár (Csíkszereda):
Író-olvasó találkozó.
Résztvevők: B. Tóth Klára, Deák-Sárosi László, Kasó Tibor, Véghelyi Balázs.


2013. november 21., Református templom (Erdőszentgyörgy):
Író-olvasó találkozó.
Résztvevők: B. Tóth Klára, Deák-Sárosi László, Kasó Tibor, Véghelyi Balázs.
Házigazda: Székely Ferenc.


2013. október 18., Hamvas Béla Városi Könyvtár (Százhalombatta):
Véghelyi Balázs Önarckép című hangoskönyvének bemutatója.
A lemezt bemutatja Baka Györgyi költő.


2013. október 10., Újpesti Evangélikus Templom (Budapest):
Deák-Sárosi László Keresztút című könyvének bemutatója.
Köszöntőt mond Hollósi Antal országgyűlési képviselő, a művet ismerteti: Véghelyi Balázs.


2013. szeptember 7., Kossuth utca (Kiskunfélegyháza):
Deák-Sárosi László Libás Matyi című könyvének bemutatója a XV. Libafesztiválon.
A könyvet bemutatja Véghelyi Balázs.


2013. augusztus 22., Kultúrotthon (Parajd):
Deák-Sárosi László Libás Matyi és Keresztút című könyveink bemutatója.
A könyveket ismerteti Ambrus Lajos költő és Csíki Zoltán irodalomtanár.

Gergely Tamás: Ki eteti a sirályokat?

Gergely Tamás: Ki eteti a sirályokat? (anekdoták)
A borítón az ötéves Téa rajza látható a szerzőről.
Oldalszám: 134
Kiadás éve: 2016
ISBN: 9786155359217
Kedvezményes ár: 2200 helyett 1650 Ft.


A brassói születésű, Stockholmban élő író, Gergely Tamás 100 anekdotát nyújt át olvasóinak a mindennapok különös eseményeiről, furcsaságairól. Rövid, olvasmányos történetei nemcsak szerzőjük életébe adnak betekintést, de tükröt tartanak koruk és társadalmi közegük elé is.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás