Antal György

Budakeszi, 1929 – Budapest, 2017. Költő.

14 évesen kezdett verseket írni. 1956-ban az Országos Mérésügyi Hivatal forradalmi munkástanácsának tagja volt. Ekkor hozta nyilvánosságra Ébredés című költeményét. A forradalom leverése után kéziratait elkobozták, és fél év börtönbüntetésre ítélték. Később is írt, de csak alkalomszerűen, az asztalfióknak. Felesége elvesztése után, 80 éves korától alkotott és publikált rendszeresen.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Állok az időben (versek, 2016)
Lakoma után (versek, 2017)
Egy népköltő összes versei I-III. (összegyűjtőtt versek, 2017)

Irodalmi karácsony

Irodalmi karácsony

Hamarosan megjelenik legújabb antológiánk, az Irodalmi karácsony. A szerzők: Adamik Tamás, B. Tóth Klára, Baka Györgyi, Deák-Sárosi László és Kasó Tibor. Hasonló címmel CD-t is megjelentetünk énekelt zsoltárokkal és megzenésített versekkel.

IRODALMI KARÁCSONY (antológia)

Irodalmi karácsony (antológia)
A borítót B. Tóth Klára grafikájának felhasználásával Szalay Miklós tervezte.
Oldalszám: 64
Kiadás éve: 2016
ISBN 9786155359255
Kedvezményes ár: 3200 helyett 2400 Ft.

A kiadvány megjelenését Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzata támogatta.


A Rákospalotai Irodalmi Műhely harmadik antológiája – az előzőekhez hasonlóan – irodalmi estből nőtte ki magát. A kötetben Adamik Tamás, B. Tóth Klára, Baka Györgyi, Deák-Sárosi László és Kasó Tibor összesen nyolcvanhét verse és öt esszéje olvasható. A szakrális tartalmú művek minden évszakban karácsony üzenetét közvetítik az olvasó felé. Az antológiához kapcsolódik egy CD is, amelyen Kasó Tibor megzenésítésében és előadásában hallható a gyűjtemény néhány darabja.

SZÉKELY FERENC: ŐRHELYEN GYÚJTOTT JELTÜZEK

Székely Ferenc: Őrhelyen gyújtott jeltüzek (interjúk)
Borító: Donáth Nagy György
Oldalszám: 176
Kiadás éve: 2016
ISBN 97861553591262
Kedvezményes ár: 1800 helyett 1350 Ft.


2016 karácsonyán immár ötödik beszélgetőkönyvével ajándékozza meg olvasóit az erdélyi néprajzos, újságíró, könyvtáros, Sütő András unokaöccse: Székely Ferenc. Az utóbbi három kötetethez hasonlóan az Őrhelyen gyújtott jeltüzek is születésnapi interjúkat tartalmaz. Ezúttal a 2016-ban kerek születésnapjukat ünneplő kiválóságainkat szólította meg. A névsor: Balla Tamás népmesegyűjtő, Bágyoni Szabó István költő, Bodor Ádám Kossuth-díjas író, Cseke Gábor költő, újságíró, Demeter József lelkész, Fazakas Tibor képzőművész, Gazda József közíró, Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató, Kincses Elemér író, színházi rendező, Olosz Katalin néprajzkutató, Péntek János nyelvész. A kötet különlegessége egy öninterjú, amelyet a június 5-én 65. évét betöltő Székely Ferenc önmagával készített.

ANTAL GYÖRGY: ÁLLOK AZ IDŐBEN

Antal György: Állok az időben (versek CD-melléklettel)
A borítón Gudrun Becker festménye látható.
Oldalszám: 166
Kiadás éve: 2016
ISBN 9786155359279
Kedvezményes ár: 2300 helyett 1725 Ft.

A kiadvány megjelenését Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzata támogatta.


Antal György komolyan veszi a verset és az olvasót. Neki tárja fel érzéseit, vele osztja meg gondolatait. Sokat ír, mindent meg akar örökíteni: verseinek összességét lírai naplónak is tekinthetjük. Van mondanivalója ország-világ bajáról, az élet egyszerű, de örök kérdéseiről. Bármiről ír, a javító szándék vezérli. Bőven merit saját élményeiből is: elénk tárul vidéki gyermekkora, börtönemlékei a forradalom leverése után, feleségének elvesztése és újjáteremtése égi múzsaként, az időskor nehézségei… Foglalkoztatja az elmúlás gondolata, de látja, érzi a szépet, az éltetőt is – a természetben, a művészetben, az emberi lélekben. A fanyar irónia, az önfeledt játékosság sem idegen tőle: „Nyolcvanöt évesen / Könnyű égbe menni, / Mert nekem arra sem / Kell már jegyet venni.” Ez a verseskötet: megálló a hosszú úton. Lesz még néhány…
(Véghelyi Balázs)

Székely Ferenc új könyve

2016 karácsonyán immár negyedik beszélgetőkönyvével ajándékozza meg kiadónkat – és rajtunk keresztül az olvasókat – az erdélyi néprajzos, újságíró, könyvtáros, Sütő András unokaöccse: Székely Ferenc. A korábbi kötetetekhez hasonlóan az Őrhelyen gyújtott jeltüzek is születésnapi interjúkat tartalmaz. Ezúttal a 2016-ban kerek születésnapjukat ünneplő kiválóságainkat szólította meg. A névsor: Balla Tamás népmesegyűjtő, Bágyoni Szabó István költő, Bodor Ádám Kossuth-díjas író, Cseke Gábor költő, újságíró, Demeter József lelkész, Fazakas Tibor képzőművész, Gazda József közíró, Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató, Kincses Elemér író, színházi rendező, Olosz Katalin néprajzkutató, Péntek János nyelvész. Az idei kötet különlegessége egy öninterjú, amelyet a június 5-én 65. évét betöltő Székely Ferenc önmagával készített.

Alexandra

alexandra

Örömmel értesítjük olvasóinkat, hogy a Könyvtárellátó és a Líra után újabb országos terjesztővel kötöttünk szerződést, így könyveink mostantól az Alexandra könyvesboltjaiban és webáruházában is kaphatók.

Ki eteti a sirályokat?

gergelytamas_kieteti

Sátor mellett, szalmaágyon, a Balaton partján, egy pohár eperbor kíséretében vagy a bagoly szemüvegén át is remek olvasmány Gergely Tamás legújabb könyve. A Ki eteti a sirályokat? című anekdotagyűjtemény bemutatását – a fülszöveg alapján – így képzeli el a szerző: “az egyik anekdotában egy kisgyerek elpáholja a maciját. Miért, mert az kirabolt egy bankot. Mi sem természetesebb, minthogy Véghelyi Balázs úgy mutassa be saját kiadója, az Üveghegy által kiadott kis könyvet, hogy a publikum szeme láttára raboljon ki egy bankot. Van bank elég Magyarországon, és lopják is a pénzt abban az országban elegen…” A könyv már a boltokban van. Ahol nincs, ott lehet reklamálni. Mi pedig készülünk a bemutatóra…

Recenzió és riport A legnagyobb ügyről

alegnagyobbugy

A Stádium Hírlap legfrissebb, 2016/2. számában jelent meg Habos Dorottya írása A legnagyobb ügyről. A közlemény egyszerre riport és recenzió. Zdenka Becker regényét 2016 januárjában jelentettük meg Dallos Emese fordításában.

Habos Dorottya: A legnagyobb ügy Magyarországon

(Zdenka Becker: A legnagyobb ügy)

Január óta magyarul is olvasható Zdenka Becker A legnagyobb ügy című regénye, amely a szerző első magyar nyelven megjelent könyve. A csehszlovák származású írónő nem először járt Magyarországon, korábban egyik színdarabját német nyelven mutatták be Szekszárdon. 2016 februárjában Budapesten és Miskolcon mutatkozott be a magyar olvasóközönség előtt.
Zdenka Becker 1951-ben született a csehszlovákiai Cheb városában. Pozsonyban nőtt fel, 1974 óta Ausztriában él. Könyveit német nyelven írja, emellett fordít is: németről szlovákra, szlovákról németre. Színdarabjait Ausztria, Németország és Szlovákia mellett az Egyesült Államokban is bemutatták. Angol, cseh, francia, hindi, litván, spanyol és szlovák fordítások után A legnagyobb ügy az első könyve magyarul. A fordítás Dallos Emese munkája, a regény 2016 januárjában jelent meg az Üveghegy Kiadó gondozásában.
A legnagyobb ügy című könyv egyszerre családregény, a történet szempontjából krimi és az ötvenes-hatvanas évek kelet-európai korrajza. Alapja két megtörtént esemény, az egykori Csehszlovákiában véghezvitt kegyetlen gyilkosságok.
„A csehszlovák kriminalisztikában ismert történetről van szó. Bestiális, kegyetlen tett, hogy két férfit is ily módon ölt meg a nő, az elsőt 1952-ben, a másodikat 1964-ben. Csehszlovákia szerte beszéltek az esetről. Tizenhárom éves voltam akkor, sokat hallottam az ügyről annak ellenére, hogy nagyon kevés hírt adtak a tévében. Nekünk egyébként sem volt készülékünk, de nagymamámék sok mindent meséltek erről a családban” – elevenítette fel emlékeit a szerző, aki elárulta, hogy bár édesapja is rendőr volt, de nem azonos a könyvben szereplő Teodor Mudrochhal.
Zdenka Becker gyerekkorától fogva szeretett mesélni, azonban sohasem akart krimit írni, így a regényre sem ekként tekint. Egy barátjának ajánlotta fel a történetet, aki alkotásra vágyott, de nem volt hozzá témája. „Egy kávéházban ültünk, és elkezdtem mesélni, önkéntelenül is belekeverve a szocializmust és édesapám tulajdonságait. A kényelmességet, a lassúságot, a hosszú alsónadrágokban flangálást apámról mintáztam, az ő tulajdonságai köszönnek vissza Mudroch alakjában, noha a két ember nem azonos. Aztán úgy éreztem, hogy a barátom nem írhatja meg mindezt, mert nem ismeri sem a szocializmust, sem az édesapámat. Hazamentem, megírtam a sztorit, de elsősorban nem krimiként, hanem társadalomrajzba illesztett apa-lánya történetként” – fejtette ki az írónő.
A cselekmény sokszálú, mozaikszerűen építkezik, a közelmúlt és a régmúlt folyamatosan váltja egymást. A gyilkosság történéseire az ügy akkori nyomozója, Teodor Mudroch emlékszik vissza annak reményében, hogy írónővé vált lánya, Lara megörökíti az idős, valaha szigorú rendőrnyomozó pályafutásának egyik legfontosabb, sikeres ügyét. A nő minden porcikája tiltakozik teljesíteni apja kérését, az olykor kamaszos lelki vívódásnak ható érzéseit élményszerűen jelenítette meg a szerző.
Két anya szerepel a történetben, (Lara édesanyja és a gyilkos), személyiségük merőben különbözik egymástól, azonban mindkettejükben van valami, ami nehézzé teszi az anyaszerep maradéktalan megvalósulását. „A gyilkos pszichésen beteg, de ahogy teheti, óvja gyermekeit. Lara édesanyja karrierista, ami már akkoriban sem volt ismeretlen fogalom. Mindenki tudta, hogy ha karriert csinál az ember, akkor a család háttérbe szorul” – mondta Zdenka Becker, aki nem kíván pálcát törni szereplői felett.
„Szándékosan nem kizárólag bestiaként, hanem emberként ábrázoltam a gyilkost, hogy megmutassam: valójában a társadalom áldozata, a körülmények tették ilyenné. A háború után fiatalon elhurcolták Németországba, édesanya nélkül nőtt fel. Ahogy Lara anyjáról sem derül ki egyértelműen, hogy külföldi útjai során valóban megcsalta-e férjét” – indokolt a szerző, és gondolatai egyértelműen visszaköszönnek a regényben, amikor a felügyelő kimondja: örül, hogy nem neki kell a gyilkos sorsáról döntenie.
Dallos Emese könnyed fordítása olvasmányossá teszi a regényt, a választékos kifejezések elindítják azt a belső mozit, ami által az olvasó magáénak érezheti a „látottakat” – és falni kezdi a könyvet. Nem a történet izgalmai miatt, hiszen a mű elején megtudjuk, hogy ki a gyilkos, hanem az emberi sorsokért.
„Nem krimit akartam írni, sokkal jobban szeretek mesélni az emberekről, ezért állítottam a középpontba egy emberi kapcsolatot, Lara és az édesapja viszonyát. Olyanokat akartam bemutatni, akik hibáik ellenére is megtalálják a helyüket a társadalomban.” – mondta a szerző, aki a magyar irodalomból Márai Sámdor, Esterházy Péter és Kertész Imre munkáit kedveli leginkább.
A regény bemutatja, hogy emberek és kapcsolataik hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan hat a társadalom a személyes kapcsolatokra és az emberi kötelékek a társadalomra.

(Stádium, 2016/2)

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás