Fazekas Major Gizella

Bályok, 1931. Költő, versmondó.

Kisbirtokos, földműves családban született. Nagyváradon kezdett verseket írni 1989-ben, azóta folyamatosan alkot, és versmondóként is gyakran szerepel. Százhalombattán él.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Víztükörkép (versek, 2017)

Ködmön Csaba Zoltán

Nagyatád, 1968. Költő.

Pedagógus családban született: édesanyja magyar-történelem, édesapja matematika szakos gimnáziumi tanárként dolgozott. A keszthelyi Georgikon Agrártudományi Egyetemet végezte el. Itt ismerkedett meg feleségével is. A természet és a vele szoros egységben élő életformák szeretete, tisztelete és hiteles ábrázolása újra meg újra felbukkan verseiben. A vegán életforma kiegészíti filozofikus mindennapjait. Hosszú útkeresés és többszöri újrakezdés után felnőtt fejjel kezdett rendszeresen verseket írni. Családjával Írországban telepedett le, ahol a kelta kultúra magával ragadta, de magyar gyökereit büszkén őrzi mind a mai napig.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Magyar Kelta (versek, 2017)

Véghelyi Balázs: Zene nélkül

Véghelyi Balázs: Zene nélkül (Fejezetek a magyar dalszövegírás történetéből)
Borító: Balogh Ágnes Emese
Oldalszám: 288
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359330
Kedvezményes ár: 3500 helyett 2625 Ft.

A kiadvány megjelenését Százhalombatta Város Önkormányzata támogatta.


A könyv a magyar dalszövegek és a társadalom viszonyát tárgyalja olvasmányos stílusban a népdalok korától napjainkig. „Véghelyi Balázs nem csupán kiváló költő és figyelemre méltó muzsikus, hanem tudós elme is. És el tudja adni a tudományát. Ritka adottság. Még azok közül is keveseknek a sajátja, akik egyetemi katedráról palléroznak emberfőket naponta… Kimutatja, hogy még a leghígabb táncdalszövegek sfumato-hátterében is feldereng olykor a kor, amelyben megszülettek. Hát még a célzott üzenetnek szánt szerzemények textusaiban! A dalszövegírók műhelyébe is betessékel – legalábbis egy kurta vizitre – ez a könyv, ahol szakmai ismeretekre is szert tehetünk némiképp. Beavattatunk a műhelytitkokba is.
(Baranyi Ferenc)

Gergely Tamás: Fifi

Gergely Tamás: Fifi (meseregény)
Borító és illusztrációk: Damó István
Oldalszám: 38
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359323
Kedvezményes ár: 2600 helyett 1950 Ft.


Tedd a szívedre a kezed, kedves Olvasó: találkoztál már olyan mesehőssel, aki egy… illatcsepp? Ugye, hogy nem? Néha láthatatlan, de annál inkább illatozó, amikor pedig színe mégis van, hát vörös, mert a vörösáfonya illatcseppje. Neve is onnan származik: amikor Csér meglátta, azt akarta mondani, hogy „hiszen ez a teremtmény a Vörös Áfonya illatcseppje”, ám nagy igyekezetében a törékeny teremtést, vagyis Fifit felszippantotta – hallj oda! –, az megbirizgálta Csér orrát, úgyhogy prüszkölnie kellett, s ahelyett, hogy azt mondta volna, hogy az „Áfonya illatcseppje”, mindössze ennyire futotta, hogy „Áfi-fi”. Így lett a neve: Fifi. Hasonló kalandban többször is volt része Fifinek. Például beugrott a félelmetes Szakadékba, melyről kiderült, nem is olyan félelmetes. Az Örvény megforgatta, Koncér bekapta. Ám a lényeg mégiscsak az, hogy a Darazsaknak az utat Áfonya Anyóhoz megmutatta. Ilyen kis illatcseppek lennénk mi magunk is. Elég, ha a szemünk behunyjuk, máris szállunk, szállunk, mindeniknek megvan a maga Csérje, a maga neve, a maga Koncérja.

Tóth Sándor: Táj és lélek II.

Tóth Sándor: Táj és lélek II. (esszék, DVD-melléklettel)
Borító: Balogh Ágnes Emese
Oldalszám: 350
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359341
Kedvezményes ár: 2600 helyett 1950 Ft.

A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.


A Táj és lélek című rádióműsorból második válogatását teszi közzé az Üveghegy Kiadó. Ahogy 2015-ben, ezúttal is egyszerre nyomtatott és hangzó formában. A műsorfolyam ötletgazdája, szerkesztője és műsorvezetője Tóth Sándor József Attila-díjas költő, műfordító, egyetemi tanár, a katolikus újságírás megkerülhetetlen egyénisége, aki a Magyar Katolikus Rádió hallgatóit 2004 óta kalauzolja Magyarország, a Kárpát-medence és Európa természeti és kulturális értékekben gazdag tájain. Kísérőül hív verssorokat és zenerészleteket is, hogy még átélhetőbbé tegye az isteni és az emberi teremtés csodáját. A kiadvány szellemi horizontja a bronzkori sírokat őrző Százhalombattától olasz tájakon át felvidéki várakig ível, ahol Balassi Bálint vívta élet-halál harcát a hazáért, miközben nem feledkezett meg az embernek szánt legnagyobb isteni adományról, a szerelemről sem. Táj és lélek, ember és természet, kultúra és történelem öröktől összeforrt egységét hirdeti ez a válogatás, barangolásra hívva igaz értékekre nyitott olvasóját, hallgatóját.
(Véghelyi Balázs)

Antal György: Lakoma után

Antal György: Lakoma után (versek)
Oldalszám: 212
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359316
Kedvezményes ár: 2500 helyett 1825 Ft.


Antal György hatodik verseskötete az idős költő 2015-ben született verseiből válogat. “A szerző közéleti versei a legjobb magyar képviseleti költészet hagyományait követik… Az elvesztett társ iránti szerelem megdöbbentő erejű költeményekben van jelen, a természetversek emberi tartalommal teljesek.”
(Gyimesi László költő)

Kuti Márta: Értékteremtők

(Székely Ferenc: Őrhelyen gyújtott jeltüzek)

Hálás műfaj az interjú. Beszélgetős műfaj lévén, különösen a tévében és rádióban használják előszeretettel. Az írott sajtósok is kedvelik. Az olvasó és hallgató is szereti, mert az emberi gyarlóság már csak olyan, hogy szeretünk mások gondjairól, bajairól hallani, olvasni, hátha gyógyírt találunk, akár icipicit is, a sajátunkra, de ha kárörvendezhetünk, azt sem vetjük meg.
Magam is szeretek interjúkat, beszélgetéseket olvasni, hallgatni, mert mindig azt remélem, olyasmit tudok meg a beszélgetés alanyáról, amit eddig nem, még ha ismerem is valamennyire életét, munkáját. De nem csak a megkérdezett, a kérdező személye is árulkodó. Jól s jót kérdezni nem könnyű. Ehhez az interjúalany kiválasztása jelzésértékű. Ha kiforrott személyiségeket faggat a kérdező, saját érdeklődési köréről árulkodik elsősorban. Az sem mindegy, hogy a kultúra vagy valamelyik egzakt tudomány képviselője, ugyanis minden beszélgetés hatalmas és időigényes felkészülést igényel az adott személy életművéből. Hiszen csak így tudhat meg többet az olvasó, hallgató, így ismerheti meg az alanyt. Tehát a kérdező kicsit író, kicsit festő, kicsit orvos vagy mérnök stb. kell legyen ahhoz, hogy ráérezzen az író, festő, orvos stb. lényének lényegére, és továbbadja azt nekünk, olvasóknak, hallgatóknak.
Székely Ferenc immár ötödik könyveként is az interjú műfaját választotta. Számvetések ezek a beszélgetések, hiszen az alanyok mögött gazdag életmű áll, s születésnapjukon erről az értékteremtő munkáról kérdezősködött. Ő azt vallja, egyetemes magyar nemzetben gondolkodik. Ez úgy igaz, hogy az erdélyi alkotókat faggatja elsősorban, éljenek akár szülőföldjükön, akár távoli vagy közeli országokban, ám az egységes magyar kultúrába betagolódva.
Erdély, és gondolunk itt a történelmi Erdélyre, amelynek része volt a Bánát és a Partium is, ezeréves történelme során ezrekben számolható nagyságokat adott nekünk és a nagyvilágnak. Hosszú a sora azoknak az erdélyi művészeknek, tudósoknak, gondolkodóknak, akik a magyar nyelv határain túl az emberiség egyetemes kultúráját, tudományát gazdagították, és számontartja őket a világ. És vannak, akik még köztünk élnek, akiket még megkérdezhetünk, hogy miért is olyan fontos számukra a szolgálat, az anyanyelv, a népművészet, a színház vagy irodalom szolgálata, a lelkek gondozása. Székely Ferenc ezt tette, szerényen, tisztelettel, lényegre törően faggatta őket, és portrékká formálódtak a beszélgetések, melyek java része a Háromszékben is megjelent.
Első interjúkötete, A megmentett hűség egy adott földrajzi tájegységhez, a Sóvidékhez kapcsolódik (25 beszélgetés Sóvidéken született, onnan elszármazott vagy ott dolgozó jeles személlyel), a többinél az Idő a mérvadó: a kerek születési évforduló: 60, 65, 70, 75, 80 és annál is több év betöltése. A következő kötetek: A szülőföld ölében (2014), Harangszó a szélben (2015), Égbe nyúló kapaszkodó (2015). Nemrég megjelent beszélgetőkönyve az Őrhelyen gyújtott jeltüzek (2016) Olosz Katalin, Bágyoni Szabó István, Demeter József, Kincses Elemér, Balla Tamás, Péntek János, Fazakas Tibor, Kallós Zoltán, Gazda József, Bodor Ádám, Cseke Gábor portréit tartalmazza.
Valamennyi kötet üzenetet hordoz – érdemes tovább folytatni.

(Háromszék, 2017. január 21.)

DEMÉNY PÉTER – LÁNG ZSOLT: Klikkerc / Ott van

(Gergely Tamás: Vadmalac és a kitartott magas Cé)

DP Azon töprengek, hogy 1., hogyan illeszkedik az eddigi Gergelyhez, és 2., a magyar és a világirodalomhoz.
LZS Látszólag „folytatás”, de ha jobban megnézzük, velősebben mesél, mint eddig. Nem tudom, ma ki művel hasonlókat, akár a magyar-, akár a világirodalomban. Mintha kevésbé élne ez az egyperces, jelen esetben félperces műfaj.
DP Hallod a Tamás hangját, nem? Én így érzem. Ezek a parabolák vagy allegóriák már a Latorczá…-ban ott voltak, és a Torokcsavar legnagyobb problémája, hogyan legyen ez a kihegyezettség regénnyé. „Értünk jönnek?”, kérdezik a Világvégében, és ennek referenciális olvasata is lehet, meg egy sokkal tágasabb is – ezeket szerettem a legjobban
LZS Mindenben van csavar nála. Mert a nyelv van megcsavarva. A szórendek („magában mosolygott, kifelé örömét nem mutatta”), a képek („kiveszi lelkét, mintha az pendrive volna”). Sokszor a csavar helyettesíti a történetet. Lényegében nincsenek történetek. Állóképek vannak. Hova tűnnek a kacsák? Lebuknak a tóba. Akkor a tó egy nagy temető… Igaz is, szerinted ezek a szövegek mik? Mi a műfajuk? Vagy ez mellékes? Ne rejtsünk kérdéseinkbe elvárásokat?
DP Szerintem egypercesek, csak mi oldódik meg evvel? A legjobbak erős szövegek, világot teremtenek. Álló- vagy félbeszakadó világot
LZS És ki ez a vadmalac? Bocsánat: Vadmalac.
DP Daniló jutott eszembe, a Hatházi történetekből. Egy bumfordi alak…
LZS „Balog”, ahogy magáról mondja, amikor megvágja magát egy pengével. „Valahol a boka fölött. Nem az eret, mert nem öngyilkos.” S hogy miért is vágja meg magát? Egyrészt élményszerzés végett, másrészt önvizsgálatot gyakorol. Harmadrészt azt szeretné, ha történetei, amiket elmesél: „vágnának”. Negyedrészt a kiszökő vér „látványnak sem utolsó”. Nos (hogy ebben a stílusban folytassam), „nos”, ez a „szépség” tiszta irodalom. Amivel azt akarom mondani, hogy ezek a szövegek nem tolakodnak előtérbe. Meg akarnak maradni irodalomnak. Van bennük valami a klasszikus értelemben vett reményből, szabadságvágyból, világ iránti bizalomból. És máris kérdés lesz: nem túl irodalmiak? Mit kezdhetünk egy irodalomellenes (legalábbis az irodalom iránt közömbös) világban az irodalommal?
DP A mi dolgunk az irodalom írása, nem a törődés. Vadmalac élni és röfögni fog, amíg emberek élnek. Nem a hitet éreztem annyira, mint a látást: hogy ilyen szilánkosan néz a világra, mindent lekerekítene rögtön.
LZS Tőrdöfésnek olvastam a törődést. Nem dolgunk a tőrdöfés, rendben. Amikor olvasok, akkor sem érzem, hogy bármilyen dolgom volna. Megpróbálok lehetőleg minél üresebben kinyitni egy könyvet. Ez is rendben. De utána, miután elolvastam, foglalkoztat, mi lett belőle bennem. Belőlem. Ezt akár törődésnek is nevezhetem… Kérdésem: mit hagyott benned ez a könyv?
DP Bennem hangulatokat termett, nem ítéleteket, bár a hangulat is egy ítélet. De a humor révén mégsem egészen keserű. Keserédes lettem, azt hiszem, ahol a hangsúly a keseren van.
LZS Még egy kérdés. Kevés Gergely Tamásnál pontosabb, tudatosabb, „tudósabb”, mondhatni profibb kortárs magyar írót alig ismerek. Igazi „szakember”. Miért tartják őt mégis műkedvelőnek egyesek?
DP Mert mindig a széleken bolyong valahogy. Ha találkozol vele, elmesél valamit, amit nem értesz, csak hüledezel. Így a barátságok sem alakulnak ki, az az irodalomszociális háló, amely megváltoztathatja a véleményeket. Ráadásul Svédországban él, nincs módja hosszabban találkozni valakivel, meggyőznie a jelenlétével. Örkény, Békés Pál, hogy „műfajrokonokat” említsek: ott volt.
LZS Ott van – ez lesz a címe, oké? És akkor most én szerk.

(Látó, 2016/1.)

Idézetek kezdő szülőknek

instksz.kis
A ballagó diákoknak és az ifjú házasoknak szánt zsebkönyveink után az Innen és túl sorozat harmadik kötetét adjuk közre 77 idézet kezdő szülőknek alcímmel. Vidám versidézetekkel, humoros észrevételekkel próbálunk segíteni az érintetteknek az élet legszebb, de nem kevés nehézséggel is járó hivatásában: a szülői szerepben – csecsemőkortól kamaszkorig. A könyvet Véghelyi Balázs szerkesztette, borítóját – a korábbiakhoz hasonlóan – Balogh Ágnes Emese tervezte.

Innen és túl – 77 idézet kezdő szülőknek

Innen és túl – 77 idézet kezdő szülőknek
Borító: Balogh Ágnes Emese
Oldalszám: 60
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359309
Kedvezményes ár: 1110 helyett 835 Ft.


A gyermekvállalás és -nevelés az ember legfőbb, legszebb és legnehezebb hivatása. Ez a kis zsebkönyv elmés gondolatokkal, vidám versekkel és sok humorral próbál segíteni kezdő szülőknek a csecsemő-, a kisgyermek- és a kamaszkor nehéz perceiben, napjaiban, éveiben.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás