Jakab Krisztina Franciska: Van, hogy mégis

Jakab Krisztina Franciska: Van, hogy mégis (versek)

A borítón a szerző fotója látható.
Oldalszám: 58
Kiadás éve: 2022
ISBN 9786156438089
Kedvezményes ár: 2500 helyett 1875 Ft.


“Jakab Krisztina Franciska versei játékosak és komolyak, áttetszőek és sokjelentésűek, könnyeden zeneiek és elmélyülten meditatívak. Jól ismert helyzeteken keresztül az ismeretlen kalandos tájaira csalogatnak, sokszínű tapasztalatot fonnak egységes szövedékké: a női mivolt, az anyaság, a nagyvárosi magány, a technokrata életérzés, az idő megállíthatatlanul konok múlása, az emberi kapcsolatok őrlő és megmunkáló ereje, s még megannyi ismerős, ámde mégis sajátosan új fénybe kerülő élethelyzet, amelyeken átsugárzik a huszonegyedik századi keresztény tapasztalat minden fenyegető kétsége és megküzdötten ajándékba kapott bizonyossága.”
(Tóth Beáta)

Gergely Tamás 70 éves

Augusztus 19-én ünnepli 70. születésnapját Gergely Tamás. Erdélyben született és lett íróvá. 1987 óta Svédországban él, ahol nyugdíjazásáig a Stockholmi Nemzetközi Könyvtár munkatársaként a magyar irodalmat népszerűsítette. Első szerzőink egyike, aki bennünket is elvarázsolt a Szépvölgyi mesék figuráival, töprengésre késztetett Vadmalac karakterével, megmosolyogtatott anekdotáival… Hat könyvet adtunk ki tőle, és készül már a hetedik is. Tamásnak – addig is – jó egészséget és töretlen alkotóerőt kívánunk.

Adamik Tamás 85 éves

Augusztus 6-án ünnepelte 85. születésnapját Adamik Tamás klasszika-filológus, műfordító, költő, alapvető irodalomtörténeti kötetek és tankönyvek szerzője, aki tanyasi pásztorból, majd papnövendékből lett tanszékvezető professzorrá. Bölcsésznemzedékek számára felejthetetlenek ókori irodalomról szóló előadásai, a művelt nagyközönség pedig elsősorban Arisztotelész, Quintilianus és Martialis fordítójaként ismerheti. Diákkora óta írt verseket, amelyeket először az Üveghegy Kiadó gondozásában 80. születésnapjára megjelent Carmina Rustica című kötetében tett közzé. Adamik Tamásnak jó egészséget és töretlen alkotóerőt kívánunk. Isten éltessen, professzor úr!

Csibi János

Pincehely, 1994. Költő, zenész, tanár.

A Pécsi Tudományegyetemen tanítói és magyar szakos tanári diplomát szerzett. Szekszárdon él, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskolában dolgozik, emellett gitárt is tanít. A Velorex GTI zenekar tagja: énekel, gitározik, basszusgitározik. Verseket és dalszövegeket ír.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Én adom a lelki kávéd (versek, 2022)

Csibi János: Én adom a lelki kávéd

Csibi János: Én adom a lelki kávéd (versek)

Oldalszám: 66
Kiadás éve: 2022
ISBN 9786156438072
Kedvezményes ár: 2500 helyett 1875 Ft.


Fiatalos lendület, a dalszövegek könnyedsége, szatirikus, szarkasztikus és érzelmes tónusok tarkasága jellemzi a szerző bemutatkozó verseskötetét.

Sebes Gábor

Pécs, 1948 – Budapest, 2022. Orvos, régiséggyűjtő.

1973-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Dolgozott üzemorvosként, rendelőintézeti főorvosként, 1993-tól öt éven át a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat, 1998-tól 2007-ig a gyöngyösi Bugát Pál, majd 2007 és 2008 között az egri Markhot Ferenc Kórház igazgatója volt. Több orvosi közlemény szerzője, orvostudományi konferenciák gyakori előadója volt. 2000-ben Terézváros díszpolgárává avatták, 2007-ben Batthyány-Strattman László-díjat kapott. Nyugdíjba vonulása után kezdett régi dokumentumok, elsősorban számolócédulák gyűjtésével, illetve róluk szóló ismeretterjesztő írások publikálásával foglalkozni.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Egy évszázad visszaköszön (Mit üzennek az egykori számolócédulák, számlák, levelek, képeslapok?, 2022)

Tumpek Zoltán

Budapest, 1965. Képeslapgyűjtő, művészeti író.

Végzettsége szerint szobafestő-mázoló és tapétázó. 1990 óta az Országházban dolgozik, 2016-tól művezetőként. Az ezredforduló éveiben kezdett képeslapokat gyűjteni, elsődleges gyűjtőköre az Országház, illetve Munkácsy Mihály munkássága. Gyűjteményéből kiállításokat rendez, felhasználásával ismeretterjesztő könyveket publikál. Édesapja Tumpek György olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, akiről könyvet is írt.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

„Alkotmány I.” és „Árpád honfoglalása” – Steindl Imre és Munkácsy Mihály találkozása (esszé, 2017)
Sorsdöntő találkozás – Szamossy Elek festőművész és Munkácsy Mihály találkozása (esszé, 2018)
Az éneklő kép – Mozart és Munkácsy nyomában (esszé, 2020)
Delfinkirály – Tumpek György pályafutása (életinterjú, dokumentumok, 2022)

Ünnepi Könyvhét 2022

Az Üveghegy Kiadó 2022-ben is aktív résztvevője az Ünnepi Könyvhétnek. Erre az alkalomra jelentettük meg Tumpek Zoltán legújabb könyvét, amely édesapja, az Európa-bajnok úszó Tumpek György előtt tiszteleg. Szintén a Könyvhéten látott napvilágot Lisztóczky László 656 oldalas versválogatása, amelyben magyar költők egymásról és egymáshoz írt verseit gyűjtötte össze. Megjelentettük továbbá Petrusák János komédiáját a rendszerváltás időszakáról. Velük és más szerzőinkkel is találkozhatnak az olvasók az alábbi időpontokban, a Vigadó téri 14. számú pavilonnál:

Június 9. (csütörtök)

16-17 óra: Tumpek Zoltán

Június 10. (péntek)

17-18 óra: Rácz László

Június 11. (szombat)

10-11 óra: Petrusák János
11-12 óra: Cseke Szabolcs
13-14 óra: Deák-Sárosi László, Gáspár Ferenc, Jenei Miklós, Szabó Győző
14-15 óra: Tumpek Zoltán
15-16 óra: Véghelyi Balázs

Június 12. (vasárnap)

11-12 óra: Sebes Gábor
14-15 óra: Lisztóczky László
15-16 óra: Császár Adrienne, Koller Sára

Rácz Laci: Egyszerű történetek

Rácz Laci: Egyszerű történetek

Borítókép és illusztrációk: Zsigmond István
Oldalszám: 278
Kiadás éve: 2022
ISBN 9786156438065
Kedvezményes ár: 2440 helyett 1830 Ft.

A kiadvány közösségi adakozásból jelent meg.


Mit is talál az olvasó ezeken az oldalakon? Egyszerű történeteket, ahogy a cím is ígéri. Egy hatvanas évek közepén született férfi élményeit, emlékeit. Néhol sarkos, máskor karcos, és sokszor vicces. (…) Különleges a háttér, Százhalombatta is. Laci a ma Óvárosnak hívott, de a hatvanas években még hagyományos, mezőgazdasági faluban töltötte a kisgyerekkorát. Később már az Újtelepről nézhette végig, ahogy a kukorica-fedte dombokon kinőtt a panelrengeteg. A könyvben felbukkannak olyan személy-, utca- és intézménynevek, amik talán egy nem helybélinek semmit nem jelentenek, de nincs is jelentőségük. Nem a nevük a jelentőségük. Mégis, kicsit remélem, lesznek, akik emiatt a könyv miatt eljönnek megnézni Százhalombattát!
(László Anikó)

Lengyel Emese: Kóber-kártya a frontra

(Sebes Gábor: Egy évszázad visszaköszön)

Az 1840 és 1940 közötti időszak hangulatát idézi meg Sebes ­Gábor közel ötven rövidebb cikket felvonultató kiadványa.
Többek között képeslapok és számolócédulák közül válogatott. Kitűnő érzékkel találta meg azokat a darabokat, amelyek alkalmasak arra, hogy az adott árun és szolgáltatáson túl meséljenek a vizsgált száz év kulturális, társadalmi és gazdasági viszonyairól.
Még csak néhány példányt vásárolt, amikor rájött arra, mennyi történetet rejtenek ezek az olykor már sárguló, megkopott, gyűrődött papírdarabok. Csakhamar figyelemre méltó gyűjteményre tett szert, majd internetes blogot indított saját szórakoztatására, s meghívta a téma iránt érdeklődő ismerőseit.
A könyvfejezetek nem függenek össze, így egyszer a világhíres magyar ital, az Unicum papírcéduláit, másszor a korabeli mozgófilmszínházak izgalmas grafikájú dokumentumait tanulmányozhatjuk.
Először a számolócédulák története került a fókuszba, hiszen az egykoron mindennap használt cetlik mára kikoptak a használatból.
A XIX. század végén megjelenő számolócédula általában 7 × 13 centiméteres méretben készült, a lap egyik oldalán kép díszelgett, míg a másik üres volt. A képes oldal hamar reklámfelületként teremtett kapcsolatot a vásárló, a kereskedő és a gyártó között.
A felhozatal változatos volt: ilyen cédulák terjesztésével próbálta elérni a potenciális vevőket többek között számos játéküzlet, cipőgyár, élelmiszergyártó vagy éppen egészségügyi termékek forgalmazója.
Megtudhatjuk a könyvből, mennyit ért a reklám a Schmollnak, milyen üzlet volt a miskolci Fekete Kutya, mivel csalogatták a toll, tinta, papiros megszállottjait. Nem maradt ki a tartalomból a kávé, majd a pótkávé sem, hiszen volt olyan időszak, amikor Budapesten közel négyszáz kávéház működött.
A téma köré szerveződő néhány cikk nemcsak a képeslapok, hanem kis anekdoták segítségével is elkalauzolja az olvasót egy-egy fővárosi kávéház asztalához, például a Centrál kávéházba, ahol Karinthy­ Frigyes is sakkozott: „Anno Karinthy és a sakk-kör elnöke és mindenes titkára, Grätzer József […] játékhoz készülődtek, Grätzer a háta mögé dugta a fekete-fehér figurákat, és viccesen kérdezte »Na, mivel játszom?« Mire Karinthy vészjóslóan: »Az állásával.«”
Néhány fejezet erejéig főszerepet kap a magyar kártya, a játékkultúra és a lapokon található rajzok is. Megismerhetjük Kóber Leó grafikusművész hadi jelenetekkel illusztrált úgynevezett Kóber-kártyáit is. Az első világháború alatt több ezer ilyen paklit küldtek az illetékesek a katonáknak.
A Kóber-kártyák hadvezéreket, királyokat, az Osztrák–Magyar Monarchiával szövetséges államok uralkodóit és a háborús eseményeket – sebesült bajtársat, a családjától búcsúzó katonát – ábrázoltak.
A szerző egyedülálló könnyedséggel mesél. Könyvét mindenképpen érdemes folytatnia, hiszen megszámolhatatlan cédula lapul még az antikváriumokban vagy éppen a bolhapiacokon. A szórakoztató, ismeretterjesztő stílusban megírt történetekhez gazdag képanyag társul, a papíremlékek hiánypótló albumát tarthatjuk a kezünkben.

(Magyar Nemzet, 2022. április 1.)

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás