P. Buzogány Árpád: Vallomások, arcképvázlatok, emlékezések Székely Ferenctől

(Székely Ferenc: Otthoni szeretettel)

Székely Ferenc Otthoni szeretettel című könyve a százhalombattai Üveghegy Kiadónál jelent meg, az elegáns kivitelezésű kötet harmincnál több írást tartalmaz. Alcíme szerint: cikkek, levelek, visszaemlékezések.
A szerző írásait több lapban és – összegyűjtve – kötetekben olvashattuk, olvashatjuk, leginkább évfordulók, események kapcsán készült beszélgetéseket, összefoglaló jellegű értékeléseket (pályaképek, méltatások). A most könyvbe gyűjtött írásai jórészt emlékezések, az erdélyi tudományosság, művészetek, irodalom jeles személyiségeinek megidézése, illetve a szerző velük kapcsolatos személyes élményeinek megörökítése. Sütő Andrásról és a szülőházáról, az íróval való utolsó találkozásáról, a Sopronban 2011-ben felavatott Sütő-szoborról, jeles tollforgatókról: Fodor Sándorról, Hajdu Zoltánról, Szabó Magdáról, Pusztai Jánosról, Csávossy Györgyről, Lászlóffy Csabáról, Csoóri Sándorról, Jakab Ödönről, Gyóni Gézáról, Jókai Annáról meg Görömbei András irodalomtörténészről, Molnár Dénes és Kusztos Endre képzőművészekről, Gub Jenő etnobotanikusról, Bandi Dezső iparművészről, Nagy Ödön, Kós Károly és Barabás László néprajzkutatókról, Szabó T. Attila nyelvészről, Péntek János nyelvészprofesszorról találunk értékelő, személyes hangon megfogalmazott emlékezéseket. Közülük már többen az örök hazába távoztak, ezért is fontos a szerzőnek meg az olvasónak megidézésük.
Több olyan rövid visszaemlékezést is találunk a könyvben, melyek elsősorban a szerző, illetve faluja, Vadasd miatt kerültek bele e válogatásba, ilyen a Bajor Andor, Gelu Păteanu Vadasdon, Móricz Virágnak Bözödön tett látogatása. Tudósítás (Károly herceg látogatása Erdőszentgyörgyön), ismerkedések és látogatások (Bogányi Gergely zongoraművész, Czine Mihály irodalomtörténész, Györffi Kálmán író kapcsán) is ürügyül szolgálhatnak arra, amint Székely Ferenc esetében tapasztaljuk, hogy az egykori résztvevő szemével láttassunk valakit.
Nem mellékes, hogy a szerző nem csupán dokumentumokat közöl (Molnos Lajos költő és Józsa Judit kerámiaszobrász egy-egy levele), hanem a méltatások, emlékezések szövegét is „dúsítja” ily módon. Szerzőnk és vidéke, Erdőszentgyörgy vonzáskörzete más eseményeiről (az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület Ex Libris díjának átadása) is beszámol.
A könyvhöz Bertha Zoltán irodalomtörténész írt előszót, kiemelve a szerző („igazi szülőföldi hűség apostoli lelkületű szolgálattevő”) feltétlen kötődését és ragaszkodását témáihoz és a „megszólaltatott kitűnőségekhez”.

(Hargita Népe, 2018. január 5.)

Születésnapi interjúk – ötödször

Ötödik kötetét tette közzé – kiadónk közvetítésével – Székely Ferenc erdélyi néprajzkutató, újságíró, amelyben kerek születésnapos írókkal, képzőművészekkel, a humán- és reáltudományok jeles 60 és 90 év közötti képviselőivel beszélget a kérdezett személy életéről és munkásságáról.

Az öt kötetben megszólaló személyek névsora:

Ablonczy László, Albert Ernő, Ágoston Vilmos, Balla Tamás, Balla Zsófia, Barabás László, Baróthi Ádám, Bágyoni Szabó István, Ana Blandiana, Bodor Ádám, Burján-Gál Emil, Czegő Zoltán, Csata Ambrus, Csávossy György, Cseke Gábor, Cseke Péter, Csire Gabriella, Demeter József, Éltető József, Fazekas Tibor, Fodor Sándor, Gazda József, Gál Éva Emese, Hadnagy József, Irinyi Kiss József, Jókai Anna, Kallós Zoltán, Kapui Ágota, Káli Király István, Kedei Zoltán, Kenéz Ferenc, Keszeg Vilmos, Kincses Elemér, Király László, Kiss J. Botond, Kocsis István, Komoróczy György, Köntös-Szabó Zoltán, Lászlóffy Csaba, Lőrincz György, Márton Béla, Nagy Miklós Kund, Oláh István, Olosz Katalin, Ötvös József, Pál-Antal Sándor, Pethő László Árpád, Péntek János, Pomogáts Béla, Ráduly János, Sándor János, Sebestyén Spielmann Mihály, Szász István Tas, Szávai Géza, Tar Károly, Tófalvi Zoltán

Bízunk a folytatásban.

Mérleg, 2017

2017 kiadónk működésének ötödik, egyúttal legsikeresebb éve volt. Összesen 16 címet jelentettünk meg, pályakezdőtől József Attila-díjas szerzőig. Idén először vettünk részt az Ünnep Könyvhéten, ahol öt új, azon belül három listás könyvet mutattunk be az olvasóknak. Terjesztési lehetőségeink is bővültek: könyveink egy része már a Libri és a Bookline hálózatában is elérhető a Líra, a Könyvtárellátó és a megújult Alexandra mellett. Köszönjük a bizalmat szerzőinknek, a közvetítést terjesztőinknek, a figyelmet olvasóinknak, az anyagi segítséget támogatóinknak. Boldog, eredményes, könyvekben gazdag új esztendőt kívánunk mindenkinek!

Véghelyi Balázs
kiadóvezető, főszerkesztő

Antal György: Egy népköltő összes versei I-III.

Antal György: Egy népköltő összes versei I-III. (összegyűjtött versek)

Oldalszám: 2996 (I-III. kötet)
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359453; 9786155359477; 9786155359484
Kedvezményes ár: 9900 helyett 7425 Ft. (I-III. kötet)

A kiadvány megjelenését támogatta:

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzata
Sáfrány Plasztikai Sebészeti Kft.
ZFM Technik Kft.
Nagy Zoltán


A 2017 októberében elhunyt költő összegyűjtött verseit teszi közzé a háromkötetes gyűjtemény – a szerző elképzelései szerint. Kiadványunk tisztelgés az ember, a költő, az 1956-os elítélt Antal György emléke előtt.

Székely Ferenc: Élet-kalangyák

Székely Ferenc: Élet-kalangyák (interjúk)

Borító: Donáth Nagy György
Oldalszám: 204
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359460
Kedvezményes ár: 2000 helyett 1500 Ft.


Ötödik, kerek születésnapokhoz kapcsolódó interjúkötetét teszi közzé Székely Ferenc. 2017-ben Burján-Gál Emil szobrász, Irinyi Kiss Ferenc költő, Ágoston Vilmos, Csata Ambrus, Káli Király István író, Barabás László, Keszeg Vilmos Márton Béla néprajzkutató, Sebestyén Spielmann Mihály történész, Kiss J. Botond biológus és Ötvös József református lelkész vall életéről, munkásságáról.

W. Barna Erika: A kézírás teremtő hatalma

W. Barna Erika: A kézírás teremtő hatalma (tanulmány)

Oldalszám: 452
Kiadás éve: 2016
ISBN 9786155359064

A kiadvány megjelenését támogatta:

Béres Alapítvány
Biokontroll Kft.
Utassyné Horváth Erzsébet


W. Barna Erika, a Beszél az írás című sikerkönyv és más grafológiai művek szerzője, ebben a könyvében összegzi mindazt a tudást, amit több évtizedes kutatásai során a kézírás történetéről és pszichológiai hátteréről összegyűjtött. Organikusan vizsgálja az emberi szellem egyik legnagyobb eredményét: a gondolatoktól a látható írásképig lezajló belső utat. A könyvet Nagy Zoltán neurológus professzor, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet főigazgatójának vendégtanulmánya, illetve a szerző beszélgetései teszik teljessé. Tudósok, művészek, tanárok és diákok, közéleti személyiségek – köztük Jókai Anna író, Vidnyánszky Zoltán agykutató, Hegedűs Endre zongoraművész, Papp Lajos szívsebész, Grandpierre Attila zenész-csillagász és Székely László jogász, az alapvető jogok biztosa – vallanak a kézíráshoz való személyes és szakmai viszonyukról. Ajánlott olvasmány mindenkinek, hiszen a kézírás minden ember érint – akár alkalmazza, akár nem ezt a képességét. A mű elolvasása magasabb írástudatossági szintre juttat, új dimenziókat tár fel a kézírás rejtelmeiben. Teszi ezt olvasmányos stílusban, eredeti látásmóddal. Nemzetközi tudományos kutatások alapján jól követhető, hogy milyen előnyökkel jár a kézírás gyakorlása, és miért érdemes a gépírás mellett is megőrizni ezt a tudásunkat. A betűvetés bemutatott szellemi-lelki folyamata által egy különleges világmodell is körvonalazódik.

Tumpek Zoltán: „Alkotmány I.” és „Árpád honfoglalása” – Steindl Imre és Munkácsy Mihály találkozása

Tumpek Zoltán: „Alkotmány I.” és „Árpád honfoglalása” – Steindl Imre és Munkácsy Mihály találkozása (tanulmány)

Oldalszám: 44
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359439
Kedvezményes ár: 1200 helyett 900 Ft.


Munkácsy Mihály – állami megbízásként – az épülő Országház reprezentatív díszének szánta monumentális képét, a Honfoglalást, amely ma is a magyar törvényhozás épületében látható. Tumpek Zoltán tanulmánya a festmény keletkezéstörténetének részleteibe avatja be az olvasót.

Pilátus éjszakája – színpadi bemutató

Október elején jelentettük meg Fazekas István Pilátus éjszakája című kétszereplős, egyfelvonásos drámáját. Az olvasóknak nem kellett sokáig várniuk, hogy színpadon is láthassák a művet: az ősbemutatónak a harkányi művelődési központ adott otthont november 7-én. Az előadás rendezője Falussy Lilla volt, Pilátust Jánosi Dávid, feleségét pedig Gregor Bernadett játszotta.

Tóth Sándor: A megszólítás drámája

(Fazekas István: Pilátus éjszakája)

Középpontos, kétszintes, konfliktusos dráma? A kérdés könnyen eldönthető, ha az egyfelvonásos, kétszereplős darab tartalmát elemezzük. A Bibliából jól ismert az a passiórészlet, amelyben Pilátus feleségének, Claudia Proculának mondata hangzik el Jézus védelmében, Máté evangéliumából. Dráma erről a jelentéktelennek tűnő személyről eddig nem született. (Antoinette May kaliforniai írónő regénye ismert.) Meglehetősen szűk a hiteles forráshely, ahonnan a szerző meríthetett, az evangéliumi mondat hangneme azonban árnyalt, sokra ígéretes; részvéttel teli bátor női lélekre vall, s egy olyan próbált drámaíró, mint Fazekas István erre művészi igénnyel építkezik. Sajátos eszmeikörnyezetbe helyzete történetét: a sztoikus Pilátus, a Birodalom császári helytartója az akkor divatos filozófia és a jogi szemlélet képviselője, Jézus perében a bizonytalanság és jellemgyöngeség példája lesz, amit önnönmagán azzal szankcionál, hogy Jézust végül halálra adja. A feleség gyakorlati gondolkodású, művelt nő, a család féltője, nem politikus és nem bölcselkedő; ellenállása a vádlott személye körül fölsejlő dolgok nyugtalanító nagyarányúságából, majd a császár és Heródes iránti ellenérzésből fakad. Mesteri a párbeszéd, ami ezekben a részletekben olvasható.
A dráma középpontja Jézus (Jeshua), minden őrá irányul, s ez a remekül megírt darabot egy lenti és egy fenti színpadra predesztinálja. A sűrű párbeszédeket a kimondhatóság végső határáig feszíti a szerző, amit azzal csak tovább fokoz, hogy Szophoklész egyik tragédiájának címszereplőjét, a lázadó Aiaszt helyezi egy pillanatra a feszültségek epicentrumába, akinek alakja egyben a mindenkori uralmi rendszerek perigeumát is mutatja. A korrajzot hitelesíti a ruházat, a díszlet, a szokások pontos leírása – a kor-és emberismeret a szerző nagy erénye.
Ami a családféltő helytartófeleséget végül eltéríti szándékától – a férje végeztesse ki Jézust -, az nem más, mint éppen az a törvény, ami Pilátusnak nehéz gondja kezdettől: a kegyelem törvénye. A darab végén Claudia Procula kapja meg ezt, amikor leírva elküldi a jól ismert mondatot: „Ne avatkozz ennek az igaz embernek a dolgába…”
Az egyfelvonásos darab sodró és világos nyelvezetű, költői hatalommal telített, érthető újszerűségeszinte leleplezi a mai modernkedők semmitmondó, talányos némaságát. Társadalmi rajzában jelen van a minden korra érvényes financiális és nepotista szemlélet. Az eszmei háttérben az akkori idők vallásának mitológiai bizonytalansága érzékletesen jelzi (éppen Pilátus töprengésében, aki már nem hisz az istenekben), hogy elérkezett az idők teljessége. Pilátus felesége, mintha ennek a megváltás-igénynek lenne érzékeny szeizmográfja, főszereplője.

(Stádium, 2017/3.)

Pilátus éjszakája

Pilátus éjszakája Fazekas István Pilátus éjszakája című drámájának bemutatója. Szereplők: Gregor Bernadett, Jánosi Dávid (Harkány, 2017)

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás