Werner Nikolett: Leo Gekkó és a Cipősdoboz kórház

Werner Nikolett: Leo Gekkó és a Cipősdoboz kórház

Illusztrálta: Fülöp Orsolya.
Oldalszám: 32
Kiadás éve: 2020
ISBN 9786155359903
Kedvezményes ár: 2400 helyett 1800 Ft.


A Padló világnak a szürke fotel felé eső égtáján működik a Cipősdoboz kórház. Apró lények élnek benne, akik gyógyulni szeretnének – és olyanok is, akik azért dolgoznak, hogy mindenki egészséges legyen. Őket látogatja meg Leo Gekkó, aki a látogatás során sok érdekességet tapasztal és hasznos tudással gyarapodik.

Tóth Sándor: Nincs vége, csak odaát

Tóth Sándor: Nincs vége, csak odaát (hátrahagyott versek)

A borítón Pálóczy Péter fotója látható.
Oldalszám: 102
Kiadás éve: 2020
ISBN 9786155359897
Kedvezményes ár: 2800 helyett 2100 Ft.

A kiadvány megjelenését a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatta.


Tóth Sándor József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró és tanár 2018 őszén publikálta Elfelejtett harmóniák című verseskötetét. Egy évvel később, nem sokkal 80. születésnapja után, testében megfáradva, de alkotóereje teljében távozott sorainkból. Életének utolsó esztendeje költői pályájának legtermékenyebb időszaka volt. Ekkor született költeményeiből állt össze posztumusz kötete.

Gergely Tamás: VérHárs

Gergely Tamás: VérHárs (két monológ)

A borítón Ábrahám Jakab grafikája látható.
Oldalszám: 90
Kiadás éve: 2020
ISBN 9786155359859
Kedvezményes ár: 1500 helyett 1125 Ft.


A Svédországban élő erdélyi író új kötete két monológot tartalmaz. Szövegei szembesítések mindazzal, ami körülöttünk történik és amiről hajlamosak vagyunk elfordítani a tekintetünket.

Zsirai László

Sopron, 1956. Író, költő, újságíró, szerkesztő.

A soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1974-ben, majd 1982-ben elvégezte a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskoláját. 1976-tól 1989-ig a Hírlapkiadó Vállalat üzemi lapjainak munkatársaként dolgozott, ezt követően a LÉTkép szociálmagazin szerkesztőségvezetője lett. 2010 óta a JEL című spirituális és kulturális folyóirat szépirodalmi rovatvezetője. 2018-ban Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Verset, novellát, esszét és kritikát ír.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Szívünk imádsága (válogatott és új versek, 2020)

Zsirai László: SZívünk imádsága

Zsirai László: Szívünk imádsága (válogatott és új versek)

A szerző portréját Ladányi András készítette.
Oldalszám: 128
Kiadás éve: 2020
ISBN 9786155359873
Kedvezményes ár: 2600 helyett 1950 Ft.

A kiadvány megjelenését Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta.


A kötet részben válogatás a költő vallásos verseiből, részben újabb verseinek gyűjteménye. „A lélek finomságára hangolt líra Zsirai Lászlóé, s egyúttal értéktanúsító, értékvállaló költészet az övé: verseiben a kétezer éves kereszténység értékei a hívő ember alázatának tükrében fölcsillanva mutatkoznak meg. De talán azt is mondhatnám, hogy Zsirai László mindezekkel együtt is a hétköznapok költője – a mindennapok élményei, tapasztalatai, örömei és olykor fájdalmas csalódásai jelennek meg többnyire rövid, szelíden pátoszos, máskor könnyedén ironikus költeményeiben. Rácsodálkozik a teremtett világ szépségeire, megidézi a profán köznapokban is megjelenő szolidaritás gesztusait, észleli, hogy a külvárosi, a társadalom peremére szorult embert is mint övezi és védi a Fennvaló kegyelme és oltalma.” (Pécsi Györgyi)

Tumpek Zoltán: Az éneklő kép

Tumpek Zoltán: Az éneklő kép (tanulmány)
A borítót Munkácsy Mihály: Mozart halála című festményének felhasználásával Balogh Ágnes Emese tervezte.
Oldalszám: 98
Kiadás éve: 2020
ISBN 9786155359866
Kedvezményes ár: 2000 helyett 1500 Ft.


Wolfgang Amadeus Mozart, a világ egyik legnagyobb, osztrák zeneszerzője, és Munkácsy (Lieb) Mihály, az egyik legismertebb és legkedveltebb magyar festő. Bár két különböző korszakban éltek és alkottak, mégis volt közük egymáshoz. A nagy zeneköltő szerzett igen kellemes, de nagyon kellemetlen pillanatokat is a magyar festőművésznek…

Dr. Balázs Lajos: „Jelentés” egy kistérség örökségének számbavételéről

Székely Ferenc Vadasd és vidéke című könyvére gondolok, amikor ezzel a címmel próbáltam összegezni a szerző nem kis formátumú (közel 300 oldal) könyvének általam kiszűrt lényegét. A cím első látásra földrajzi tájleírást sugall, ám nem az. Műfajilag inkább leltár, de nem az a száraz könyvelői mérleg. Jelentésnek jelentés, de nem valamiféle hivatalosság felszólítására készült. Erre a nem mindennapi munkára saját lelkiismerete késztette a szerzőt: készítsen leltárt arról az örökségről, amivel Vadasd és vidéke gazdagabbá, teljesebbé tette az erdélyi, a székelyföldi magyarság több évszázados múltját. Jelölje meg, nevezze meg azt a tárgyi, szellemi, szokásjogi, cselekvő, saját maga képére és igényére teremtett környezet elemeit, amelyben élte életét és megóvta saját maga és Erdély népének hasznára. Tehát a könyvét ezért látom „jelentésnek” olyan örökségről, ami nem vagyoni, hanem mélyen morális kérdés, olyan munka, amiért csak értelmiségi lelkiismerete előtt felel, akár végzi el, akár nem.
Székely Ferenc elvégezte feladatát, a magyarságtudomány terén elvégzett munkája okán megállhat saját lelkiismerete előtt, és ezt nemcsak ez a könyv, hanem magam is tanúsítom, ha visszagondolok a Kriza János Néprajzi Társaság gyűlésein elhangzott előadásaira, számos gyűjteményes kötetben, sajtóban közzétett tanulmányaira, cikkeire.
Számomra azért rokonlelkű néprajzos, mert a megismerés és számbavétel tekintetében ritkán hagyta el szűkebb hazáját, figyelme a kis részekre kiterjedt, tudatosan vizsgálta a helyi kultúra és népi műveltség mozaikköveit, hogy kirakhassa Vadasd és vidékének monumentálisnak is nevezhető freskóját. Tartalmi, formai, szerkesztési szempontból, a tárgyi és szellemi néprajz kiváló szimbiózisát értékelem nagy örömmel, Székely Ferenc könyvében.
Az örökség számbavétele az élettér számbavétele. A néprajzos szerző az élettér alakításának emberi lépéseit követi. Könyve a megismertetés szándékával íródott: azt írja le, azt tárja fel, amit a Vadasdon megállapodott ember meglátott, amiben felfedezte a valamire valóság paraszti életszemléletét. Még a térség nevét is ő látta meg. Nem túlzok, ha ezt a folyamatot intellektuális műveletnek tartom. A megélhetés esélyének felfedezése, elvonatkoztatási folyamata agyi munka, ami az embert elindítja a természettel való együttműködés irányába, a tapasztalati tudás halmozása, a megmaradás esélyeinek mérlegelése céljából. Ennek bizonyságát nyújtja a könyv első fejezete, aminek Gyűjtögetés, megélhetés a címe, de túl ezen a két főnéven, igazából a szellem és a hasznos cselekvés primér találkozásának dicsérete. 27 hasznosítható, értékesíthető terméket, termést, javat sorol fel a szerző, amiért nem kell kimenni a faluból, mi több, falun kívül is értékesíthető. (…)Ezekből csak néhányat említek: akácfa lapija, bakkbűz-vackor, cseremakk, házas csiga, fagyöngy, fenyőszurok, fűzfa, hecserli, kökény, macskanyereg (ostorfonásra), szőlőkötözésre, macskaszemű szilva, nád, som, terméskő, vadalma, vaddió, venyige stb. Valamennyinek rendeltetése, haszna volt korábban és most is: táplálkozásban, fűszerkészítésben, állati takarmányozásban, gyógyászatban, festékek előállításában, építkezésben stb. Ezek hitelességét, alkalmazhatóságát az évszázados tapasztalati tudás garantálja.
Székely Ferenc mindenre figyelő, kimondottan embercentrikus néprajzos. A kis- és nagyállattartásnak, a szemes gabona félék termesztésének, a szőlőművelés kultúrájának, a hozzájuk fűződő mulatságoknak, más szóval: a testnek, léleknek való örömeiről írt fejezetetekre gondolok. A szüreti bálok, mulatságok, az esztendő ünnepeinek generációs (gyermekek, legények, leányok stb.) változatai, azonos vagy hasonló szokásai, az ünneplés tartalmi jelentései, formai változatai a közösségi együvé tartozás eszmeiségének színes, gazdag hordozói.
Székely Ferenc könyvének elolvasása után gazdagabbnak érzem magam, sokat tanultam belőle, és fáj a lelkem, hogy mindebből a szellemi és alkotó vagyonból, tehetségből a kiegyezés utáni államvezetés alig hasznosított a Székelyföld és Erdély felemelésének hasznára, javára.
És mert fiatal korom óta kedvelem Adynak a könyvekről tett egyik megjegyzését, ti. hogy mindenik „agyak és kezek koopereatív szent munkája”, illőnek tartom nevesíteni mindazokat, akik közreműködtek Székely Ferenc könyvének sokunk általi látásához, tapintásához, olvasásához. Kezdem Keszeg Vilmos professzor nevével, aki lektorálta, folytatom Kinda Isvánnal, aki szerkesztette, Molnár Dénessel, Bedő Dénessel, akik a rajzokat készítették, Donáth Nagy Györggyel a borító és számítógépes tördelés alkotójával, mesterével. Említésre érdemes a kötet információ többlete, amivel teljessé teszi tudományos értékét: román, angol és magyar nyelvű tartalomismertető, a tájszavak meg a két borító közé zárt tömbösített tanulmányok jegyzéke: Gyűjtögetés, megélhetés; Állattartás, gazdálkodás; Szokások, hagyományok a térségben; Élet, halál.

(Erdőszentgyörgyi Figyelő, 2020. június-július)

N. Fodor Iza: Gömberdő

N. Fodor Iza: Gömberdő (gyerekversek)

Illusztrálta: Vargáné Kertész Melinda.
Oldalszám: 76
Kiadás éve: 2020
ISBN 9786155359835
Kedvezményes ár: 2600 helyett 1950 Ft.


„Hogyan csípték nyakon (pontosabban nyolc lábon) Álcát, az enyves kezű polipot? Hogyan várjuk a csizmáinkba ügyesen ajándékokat csempésző Mikulást? Hogyan változik az elénk táruló táj hintázás közben? Miért jobb görkorizni mint gyalogolni? Sikerül-e Brokkoli béka leánykérése? Miért gyulladt be a zsiráf nyaka? Miért jelennek meg nem várt pöttyök az ovisokon? Mire ügyeljünk egy jó szülinap előkészítésénél? Mindezeket és sok mást is megtudhatsz, ha fellapozod ezt a hangulatos verseskötetet. N. Fodor Iza gazdag fantáziával és bravúros rímeléssel megírt versei felejthetetlen élményt kínálnak a gyermekolvasóknak. Az olvasás élményét fokozzák Vargáné Kertész Melinda varázslatosan szép rajzai. ” (Bozók Ferenc)

Új Facebook-oldal

Kedves olvasóink és követőink!
Honlapunk karbantartása mellett a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetünk a közösségi médiára is. Facebook-oldalunk kedvelői/követői tábora lassan, de folyamatosan növekedett, és egyre aktívabb is volt, most viszont kénytelenek voltunk új oldalt indítani, a kezelőfelületéhez ugyanis két hónapja már csak egy régi laptop “lejárt szavatosságú” böngészőjén keresztül tudunk hozzáférni. Többször kértünk, de nem kaptunk segítséget. Ezt az oldalt ezért a jövőben nem frissítjük, tartalmát azonban egyfajta archívumként megőrizzük. A kiadó új, remélhetőleg hosszabb életű oldala Üveghegy Kiadó néven érhető el, míg a régi az Üveghegy Kiadó régi oldal nevet viseli.
Ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Kedveljé(te)k, kövessé(te)k az újat is!

Kuklay Antal

Csap, 1932. Római katolikus pap, Pilinszky-kutató.

Kántortanító apa gyermekeként született az akkor Csehszlovákiához (ma Ukrajnához) tartozó Csapon. Középiskolai tanulmányait a sátoraljaújhelyi piarista, illetve a sárospataki református gimnáziumban végezte. 1950-ben érettségizett, ezt követően papi pályára lépett. Hejcén, Egerben, végül 1953-tól pedig Budapesten, a központi szemináriumban tanult. 1955-ben szentelték fel. 1956-ban részt vett a sebesültek lelki gondozásában, és Mindszenty József bíboros megbízásából részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal iratainak lefoglalásában. A november 4-ei szovjet beavatkozás után segítséget nyújtott az ELTE joghallgatóinak a menekülésben. Részt vett egy sokszorosított brosúra elkészítésében is, amely a vidéki papságot tájékoztatta az eseményekről. 1957 májusában letartóztatták, és tíz év börtönbüntetésre ítélték. Budapesten és Márianosztrán raboskodott 1956-os szabadulásáig. Segédmunkásként, később könyvtárosként dolgozott. 1973-tól nyugdíjazásáig Köröm község plébánosa volt, 2009-től az Egri Főegyházmegye kanonoka. Pilinszky Jánost megidéző, A kráter peremén című könyve öt kiadásban jelent meg.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Kuklay Antal: A kráter peremén (Gondolatok és szemelvények Pilinszky János verseihez, 2020)

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás