Dr. Balázs Lajos: „Jelentés” egy kistérség örökségének számbavételéről

Székely Ferenc Vadasd és vidéke című könyvére gondolok, amikor ezzel a címmel próbáltam összegezni a szerző nem kis formátumú (közel 300 oldal) könyvének általam kiszűrt lényegét. A cím első látásra földrajzi tájleírást sugall, ám nem az. Műfajilag inkább leltár, de nem az a száraz könyvelői mérleg. Jelentésnek jelentés, de nem valamiféle hivatalosság felszólítására készült. Erre a nem mindennapi munkára saját lelkiismerete késztette a szerzőt: készítsen leltárt arról az örökségről, amivel Vadasd és vidéke gazdagabbá, teljesebbé tette az erdélyi, a székelyföldi magyarság több évszázados múltját. Jelölje meg, nevezze meg azt a tárgyi, szellemi, szokásjogi, cselekvő, saját maga képére és igényére teremtett környezet elemeit, amelyben élte életét és megóvta saját maga és Erdély népének hasznára. Tehát a könyvét ezért látom „jelentésnek” olyan örökségről, ami nem vagyoni, hanem mélyen morális kérdés, olyan munka, amiért csak értelmiségi lelkiismerete előtt felel, akár végzi el, akár nem.
Székely Ferenc elvégezte feladatát, a magyarságtudomány terén elvégzett munkája okán megállhat saját lelkiismerete előtt, és ezt nemcsak ez a könyv, hanem magam is tanúsítom, ha visszagondolok a Kriza János Néprajzi Társaság gyűlésein elhangzott előadásaira, számos gyűjteményes kötetben, sajtóban közzétett tanulmányaira, cikkeire.
Számomra azért rokonlelkű néprajzos, mert a megismerés és számbavétel tekintetében ritkán hagyta el szűkebb hazáját, figyelme a kis részekre kiterjedt, tudatosan vizsgálta a helyi kultúra és népi műveltség mozaikköveit, hogy kirakhassa Vadasd és vidékének monumentálisnak is nevezhető freskóját. Tartalmi, formai, szerkesztési szempontból, a tárgyi és szellemi néprajz kiváló szimbiózisát értékelem nagy örömmel, Székely Ferenc könyvében.
Az örökség számbavétele az élettér számbavétele. A néprajzos szerző az élettér alakításának emberi lépéseit követi. Könyve a megismertetés szándékával íródott: azt írja le, azt tárja fel, amit a Vadasdon megállapodott ember meglátott, amiben felfedezte a valamire valóság paraszti életszemléletét. Még a térség nevét is ő látta meg. Nem túlzok, ha ezt a folyamatot intellektuális műveletnek tartom. A megélhetés esélyének felfedezése, elvonatkoztatási folyamata agyi munka, ami az embert elindítja a természettel való együttműködés irányába, a tapasztalati tudás halmozása, a megmaradás esélyeinek mérlegelése céljából. Ennek bizonyságát nyújtja a könyv első fejezete, aminek Gyűjtögetés, megélhetés a címe, de túl ezen a két főnéven, igazából a szellem és a hasznos cselekvés primér találkozásának dicsérete. 27 hasznosítható, értékesíthető terméket, termést, javat sorol fel a szerző, amiért nem kell kimenni a faluból, mi több, falun kívül is értékesíthető. (…)Ezekből csak néhányat említek: akácfa lapija, bakkbűz-vackor, cseremakk, házas csiga, fagyöngy, fenyőszurok, fűzfa, hecserli, kökény, macskanyereg (ostorfonásra), szőlőkötözésre, macskaszemű szilva, nád, som, terméskő, vadalma, vaddió, venyige stb. Valamennyinek rendeltetése, haszna volt korábban és most is: táplálkozásban, fűszerkészítésben, állati takarmányozásban, gyógyászatban, festékek előállításában, építkezésben stb. Ezek hitelességét, alkalmazhatóságát az évszázados tapasztalati tudás garantálja.
Székely Ferenc mindenre figyelő, kimondottan embercentrikus néprajzos. A kis- és nagyállattartásnak, a szemes gabona félék termesztésének, a szőlőművelés kultúrájának, a hozzájuk fűződő mulatságoknak, más szóval: a testnek, léleknek való örömeiről írt fejezetetekre gondolok. A szüreti bálok, mulatságok, az esztendő ünnepeinek generációs (gyermekek, legények, leányok stb.) változatai, azonos vagy hasonló szokásai, az ünneplés tartalmi jelentései, formai változatai a közösségi együvé tartozás eszmeiségének színes, gazdag hordozói.
Székely Ferenc könyvének elolvasása után gazdagabbnak érzem magam, sokat tanultam belőle, és fáj a lelkem, hogy mindebből a szellemi és alkotó vagyonból, tehetségből a kiegyezés utáni államvezetés alig hasznosított a Székelyföld és Erdély felemelésének hasznára, javára.
És mert fiatal korom óta kedvelem Adynak a könyvekről tett egyik megjegyzését, ti. hogy mindenik „agyak és kezek koopereatív szent munkája”, illőnek tartom nevesíteni mindazokat, akik közreműködtek Székely Ferenc könyvének sokunk általi látásához, tapintásához, olvasásához. Kezdem Keszeg Vilmos professzor nevével, aki lektorálta, folytatom Kinda Isvánnal, aki szerkesztette, Molnár Dénessel, Bedő Dénessel, akik a rajzokat készítették, Donáth Nagy Györggyel a borító és számítógépes tördelés alkotójával, mesterével. Említésre érdemes a kötet információ többlete, amivel teljessé teszi tudományos értékét: román, angol és magyar nyelvű tartalomismertető, a tájszavak meg a két borító közé zárt tömbösített tanulmányok jegyzéke: Gyűjtögetés, megélhetés; Állattartás, gazdálkodás; Szokások, hagyományok a térségben; Élet, halál.

(Erdőszentgyörgyi Figyelő, 2020. június-július)

N. Fodor Iza: Gömberdő

N. Fodor Iza: Gömberdő (gyerekversek)

Illusztrálta: Vargáné Kertész Melinda.
Oldalszám: 76
Kiadás éve: 2020
ISBN 9786155359835
Kedvezményes ár: 2600 helyett 1950 Ft.


„Hogyan csípték nyakon (pontosabban nyolc lábon) Álcát, az enyves kezű polipot? Hogyan várjuk a csizmáinkba ügyesen ajándékokat csempésző Mikulást? Hogyan változik az elénk táruló táj hintázás közben? Miért jobb görkorizni mint gyalogolni? Sikerül-e Brokkoli béka leánykérése? Miért gyulladt be a zsiráf nyaka? Miért jelennek meg nem várt pöttyök az ovisokon? Mire ügyeljünk egy jó szülinap előkészítésénél? Mindezeket és sok mást is megtudhatsz, ha fellapozod ezt a hangulatos verseskötetet. N. Fodor Iza gazdag fantáziával és bravúros rímeléssel megírt versei felejthetetlen élményt kínálnak a gyermekolvasóknak. Az olvasás élményét fokozzák Vargáné Kertész Melinda varázslatosan szép rajzai. ” (Bozók Ferenc)

Új Facebook-oldal

Kedves olvasóink és követőink!
Honlapunk karbantartása mellett a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetünk a közösségi médiára is. Facebook-oldalunk kedvelői/követői tábora lassan, de folyamatosan növekedett, és egyre aktívabb is volt, most viszont kénytelenek voltunk új oldalt indítani, a kezelőfelületéhez ugyanis két hónapja már csak egy régi laptop “lejárt szavatosságú” böngészőjén keresztül tudunk hozzáférni. Többször kértünk, de nem kaptunk segítséget. Ezt az oldalt ezért a jövőben nem frissítjük, tartalmát azonban egyfajta archívumként megőrizzük. A kiadó új, remélhetőleg hosszabb életű oldala Üveghegy Kiadó néven érhető el, míg a régi az Üveghegy Kiadó régi oldal nevet viseli.
Ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Kedveljé(te)k, kövessé(te)k az újat is!

Kuklay Antal

Csap, 1932. Római katolikus pap, Pilinszky-kutató.

Kántortanító apa gyermekeként született az akkor Csehszlovákiához (ma Ukrajnához) tartozó Csapon. Középiskolai tanulmányait a sátoraljaújhelyi piarista, illetve a sárospataki református gimnáziumban végezte. 1950-ben érettségizett, ezt követően papi pályára lépett. Hejcén, Egerben, végül 1953-tól pedig Budapesten, a központi szemináriumban tanult. 1955-ben szentelték fel. 1956-ban részt vett a sebesültek lelki gondozásában, és Mindszenty József bíboros megbízásából részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal iratainak lefoglalásában. A november 4-ei szovjet beavatkozás után segítséget nyújtott az ELTE joghallgatóinak a menekülésben. Részt vett egy sokszorosított brosúra elkészítésében is, amely a vidéki papságot tájékoztatta az eseményekről. 1957 májusában letartóztatták, és tíz év börtönbüntetésre ítélték. Budapesten és Márianosztrán raboskodott 1956-os szabadulásáig. Segédmunkásként, később könyvtárosként dolgozott. 1973-tól nyugdíjazásáig Köröm község plébánosa volt, 2009-től az Egri Főegyházmegye kanonoka. Pilinszky Jánost megidéző, A kráter peremén című könyve öt kiadásban jelent meg.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Kuklay Antal: A kráter peremén (Gondolatok és szemelvények Pilinszky János verseihez, 2020)

Kuklay Antal: A kráter peremén

Kuklay Antal: A kráter peremén (Gondolatok és szemelvények Pilinszky János verseihez)

A kötetben szereplő fotókat Vattay Elemér készítette.
Oldalszám: 380
Kiadás éve: 2020
ISBN 9786155359750
Kedvezményes ár: 3200 helyett 2400 Ft.

A kiadvány megjelenését a Mens Sana Alapítvány támogatta.


Kuklay Antal, az elveiért egykor börtént is szenvedett pap Pilinszky János életművének avatott szakértőjeként immár ötödik, bővített kiadásában teszi közzé saját gondolataival kiegészített szemelvénygyűjteményét a költőtől és a költőről. „Verselemzései azért fontosak és jelentősek számomra – írja a kötet fülszövegében Csernus Mariann színművész -, mert a dolgok mögöttes szőttesét bontják fel és a mélységet mutatják láthatóvá. A sejtésekig kellene leásnunk valóban, ahhoz az ősi tapasztalathoz, amit lassan elveszítünk az évszázezredek alatt, és amit talán csak a költők és a gyerekek őriznek.”

2020 első (jubileumi) könyve

Nem úgy terveztük, hogy az első 2020-as kiadványunk május második felében jön ki a nyomdából, de a járványhelyzet miatt mégis így alakult. Legutóbb Székely Ferenc Aranypénz című interjúkötetét jelentettük meg, még karácsony előtt. Ezt most egy újabb Székely Ferenc-kötet követi, erdélyi szerzőnk jubileumi, 10. kiadványa az Üveghegy Kiadónál: a Vadasd és vidéke című monografikus igényű néprajzi tanulmánykötet. Székely Ferencnek köszönjük 2014 óta tartó bizalmát, olvasóinkat pedig kérjük, az immár országszerte nyitva tartó könyvesbolt-hálózatok üzleteiben (is) tartsák be a biztonsági előírásokat: viseljenek maszkot, tartsák be a másfél méteres védőtávolságot, és ha leveszik a polcról bármelyik kiadványunkat, lehetőség szerint ne tegyék vissza, hanem fáradjanak vele egyenesen a pénztárhoz.

Székely Ferenc: Vadasd és vidéke

Székely Ferenc: Vadasd és vidéke (néprajzi tanulmányok)

Borítóterv: Donáth Nagy György
Oldalszám: 280
Kiadás éve: 2020
ISBN 9786155359828
Kedvezményes ár: 3500 helyett 2625 Ft.


Székely Ferenc egy erdélyi település és környéke teljes körű néprajzi leírására vállalkozott. Könyvében tudományos igénnyel, de olvasmányos stílusban bontakozik ki a közösség társadalmi élete, kulturális öröksége, évszázadok távlatából eredő hagyományrendszere. A kötet dokumentációs értékét a szöveget illusztráló fotók és rajzok is erősítik.

Tóth Károly Gábor

Salgótarján, 1961. Költő, zenész, tanár.

A Testnevelési Főiskolán végzett testnevelő tanárként, 1985-ben. Középiskolában tanít, emellett aktív zenész: verseket zenésít meg és ad elő, gyerekeknek tart zenés foglalkozásokat. Gyerekverseket is publikál.

Művei az Üveghegy Kiadónál:
Tatu tinta (gyerekversek, 2019)

N. Fodor Iza

Csorna, 1978. Költő, pedagógus.

A Nyugat-Magyarországi Egyetemen tanult, dolgozott tanítóként és óvónőként is. Pedagógiai és szülői tapasztalatai ösztönözték gyerekversek írására.

Művei az Üveghegy Kiadónál:
Szeplős nyár (gyerekversek, 2019)
Gömberdő (gyerekversek, 2020)

Ködöböcz Gábor: Bozók Ferenc: Magyar költők Jézusa

Bozók Ferenc az emberiség nem túl nagyszámú szabadcsapatából, az elhívás útján járó hűségesek fajtájából való, aki saját növéstervére figyelve egy pillanatra sem feledkezik meg az Assisi Szent Ferencre és Dsida Jenőre valló életszépségről és életörömről, illetve a mindezek foglalatát adó életszentségről.
Minden egyes írói, költői megszólalásában a dolgok, jelenségek és emberi minőségek evangéliumi esztétika jegyében történő megérintése és néven nevezése történik. Jól tudván és mélyen átélvén – verseiben és esszéiben szubjektív hitelességgel és hiteles szubjektivitással átlényegítvén – a Reményik Sándortól ismerős gondolatot: „Istenben az ember sír fel, emberben örül az Isten”.
A mostanival együtt tizenhárom kötetet jegyző Bozók Ferenc magyar, történelem és teológus szakos tanár, piarista szerzetes. Tanári pályáját Gyöngyöspatán kezdte, majd tanított a piarista rend kecskeméti, gödi, váci és mosonmagyaróvári iskoláiban. 2011 óta felszentelt pap. Verseivel és esszéivel sokak megbecsülését vívta ki az utóbbi másfél évtizedben.
Már első könyve (Szélkutya, 2007) is jelezte, hogy a költőként Isten áldotta tehetségű Bozók Ferenc az esszé műfaját is magas szinten műveli. Rejtett összefüggésekre fogékony, eredeti látásmódja, etikai érzékenysége és nagy műveltséganyagot mozgósító, tág horizontú szemlélete arra predesztinálja őt, hogy a kultúrhistóriai hagyománynak, s ezen belül evangélium és esztétikum érintkezésének izgalmasan újszerű olvasatát adja. Elegáns és élvezetes stílusú, mindig unikumszámba menő gondolatkísérleteit spirituális emelkedettséggel társuló, határozott világkép és az emberi létezés minőségéért érzett írástudói felelősség határozza meg.
A Véghelyi Balázs vezette, százhalombattai Üveghegy Kiadónál idén megjelent Magyar költők Jézusa harminchárom Jézus-verssel és rájuk vonatkozó reflexióval, ha úgy tetszik: az értékteremtő magány kontemplációjában kigyöngyözött kiseszszével tiszteleg a második isteni személy 33 köztünk töltött földi esztendejének. Miként a szerző előszavában olvashatjuk: „Vágytam felmutatni, hogy a magyar költők egy profánnak mondott évszázadban is milyen gyengéd szeretettel idézgették, hívták elő verseikben Jézus alakját”.
Bozók Ferenc – minden költőtől csak egy, a kötetkompozíció rendjébe és koncepciójába leginkább beleillő verset választva – az egymás mellé illesztett mozaikok árnyalatos gazdagságával úgy mutatja föl az Istenember egzakt módon soha meg nem ragadható alakját, hogy a versekhez társított tízmondatnyi meditációiban – lélekteljesen szakszerű és szakszerűen lélekteljes formában – összetéveszthetetlenül egyéni Jézus-élményét, illetve Jézus-képét is elénk tárja. Ha nem lenne ráírva a könyvre a szerző neve, jó eséllyel akkor is kitalálnánk, hogy ezeket a briliáns eszmélkedéseket, tűnődéseket kizárólag csak Bozók Ferenc írhatta.
A rendkívüli fegyelmezettséggel és körültekintéssel egyberostált Jézus-versek vonulata alfabetikus sorrendben halad Adytól, Áprilytól, Babitstól, Baka Istvántól Csorba Győzőn, Dsida Jenőn, Gárdonyi Gézán, József Attilán, Juhász Gyulán és Kassák Lajoson át egészen Nagy Lászlóig, Nemes Nagy Ágnesig, Pilinszky Jánosig, Utassy Józsefig, Weöres Sándorig. A kötet szerzőjének indíttatásáról és motivációjáról beszédesen árulkodik az előszó műhelytitkokba is beavató vallomása: „Czigány György lírai, meditatív hangú tízmondatos elmélkedéseinek fegyelme és sűrítési ereje inspirált, adta erre az ötletet, valamint a meditációs szövegek arányosítására való törekvés. Számos verset fájó szívvel és talán túlzott szigorral rostáltam ki a kötetből. Lehet, hogy ha tíz év múlva állítanék össze kedvenc Jézus-verseket, az a lista már jelentősen különbözne az idei, 2019-es válogatásomtól”.
Bozók Ferenc dicséretére legyen mondva, hogy mindenféle önkorlátozás és redukáltság dacára a szépen kikerekedő kötet mégiscsak a teljesség, a szemléleti világegész benyomását kelti. Ezúttal is arról győzvén meg a szeretetteljes elmélyültséggel és kellő alázattal közelítő olvasót, hogy a mennyiségileg viszonylag kevés a művészi-emberi minőség tekintetében olykor hihetetlenül sok és súlyos tud lenni.
A Magyar költők Jézusa című kötet legfőbb erényét és Bozók Ferenc legnagyobb érdemét abban látom, hogy a szeretetmisztikát a tudásmisztikával képes ötvözni. Ez a komplex élmény- és érzékenységformákat, magasságszférákat és mélységperspektívákat vegyítő szemlélet világító lámpásként jelzi az utat az unio misztika, illetve az alázat misztikája felé.
Az Istenre, a Jézus-követő magatartásra való ráutaltságot és az evangéliummal folytatott párbeszédet hangsúlyosan tematizáló kötetkompozíció egyik fontos tanulsága talán az lehet, hogy – a Sátánnal, ha úgy tetszik a létrontás és létabszurditás erőivel harcolva – méltó és üdvös, ha félelmet és fondorkodást feledve fordulunk a Fennvalóhoz. Amint azt a virtuóz módon megformált kötet egésze is sugározza, a kreatúratudat tisztasága és a teljes odaadottságot feltételező lélekteljes ima nélkül Istennek tetsző élet aligha képzelhető el.
Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a legszebb imádság mégiscsak az igaz élet. A kötetben olvasható versek és reflexiók ehhez nyújthatnak számunkra felbecsülhetetlen értékű ösztönzést és bátorítást.

(Agria, 2020/1.)

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás