BALOGH ÁGNES EMESE

Hatvan, 1988. Meseíró, tervezőszerkesztő.

Hatvanban érettségizett, majd művészettörténetet és esztétikát hallgatott az ELTE-n. 2013 óta az Üveghegy Kiadó munkatársa. Könyv- és lemezborítókat készít, kiadványokat tördel. Főleg meséket ír.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Balázsmesék (tíz történet, 2014)

SZÉKELY FERENC

Pusztakamarás, 1951. Néprajzkutató, helytörténész, újságíró.

Sütő András író unokaöccse. Székelyudvarhelyen, a Mezőgazdasági Szaklíceumban tanult. 2006-ban könyvtáros diplomát szerzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Az erdőszentgyörgyi líceum könyvtárosaként ment nyugdíjba 2016-ban. Néprajzi és helytörténeti műveket publikál, interjúkat készít kortárs művészekkel. 2021-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

A szülőföld ölében (interjúk, 2014)
Harangszó a szélben (interjúk, 2015)
Égbe nyúló kapaszkodó (interjúk, 2015)
Őrhelyen gyújtott jeltüzek (interjúk, 2016)
Otthoni szeretettel (cikkek, levelek, emlékezések, 2017)
Élet-kalangyák (interjúk, 2017)
Tegye szerdára! (anekdoták, 2018)
A sas visszatér (interjúk, 2018)
Aranypénz (interjúk, 2019)
Vadasd és vidéke (néprajzi tanulmányok, 2020)
Távolban egy fehér torony (interjúk, 2020)
Egyszer úgyis boldogok leszünk (interjúk, 2021)
Csillagösvényen (interjúk, 2022)
Égbe nyúló hegyek (interjúk, 2023)
Levelek itthonról és a nagyvilágból (2024)
Ablakomon benéz az ősz (interjúk, 2024)

GERGELY TAMÁS

Brassó, 1952. Író.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát 1975-ben. Tanított, majd 1979-től az Ifjúmunkás szerkesztője volt. 1987-ben elhagyta Romániát. Svédországban telepedett le, ahol a Stockholmi Nemzetközi Könyvtár munkatársa lett. A Káfé Főnix irodalmi és fotóművészeti lap és a Lenolaj online kulturális műhely szerkesztője. Regényt, elbeszélést és mesét ír.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Szépvölgyi mesék (meseregény, 2014)
Vadmalac és a kitartott magas Cé (félpercesek, 2015)
Ki eteti a sirályokat? (anekdoták, 2016)
Fifi (meseregény, 2017)
Az én Koreám (naplójegyzetek, 2018)
VérHárs (két monológ, 2020)
Mälar-parti séták (naplójegyzetek, 2022)

DEÁK-SÁROSI LÁSZLÓ

Székelyudvarhely, 1969. Költő, filmesztéta, gitárművész.

Temesváron matematikát hallgatott, Luxemburgban klasszikusgitár-oktatói képesítést szerzett, majd az ELTE BTK-n diplomázott magyar és filmelmélet szakon. 2016-ban doktorált nyelvészetből. 1999-től a sóvidéki Hazanéző című folyóirat szerkesztője. 2010-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum, 2017-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa. Verset, esszét és filmkritikát publikál, zenei CD-t is közzétett. 2022-ben Herczeg Ferenc-díjat vehetett át.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Libás Matyi (elbeszélő költemény, 2013)
Keresztút (szonettkoszorú, 2013)
A háromszólamú vers (Új magyar verstan, 2023)
A pozsonyi csata, 907 (eposz, 2023)

Mátyás B. Ferenc

Csepel, 1943 – Budapest, 2024. Író, költő.

1944-től Kolozsváron élt, 1986-ban tért vissza Magyarországra. A temesvári Távközlési Főiskolán tanult, 1986-ig a kolozsvári postán műszerészként dolgozott. 1987-től 1990-ig a Magvető Kiadó külső lektora, 1988 és 1990 között a Magyar Nemzet irodalmi szerkesztője. Regényeket és elbeszéléseket ír, első verseskötetét az Üveghegy Kiadó adta ki. 1991-ben és 1999-ben Artisjus-díjban részesült.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Vágj hozzá(m) mosolygós arcot (versek, 2014)

Zdenka Becker

Cheb, 1951. Író, műfordító.

Szlovák családban született, Pozsonyban nőtt fel. 1974 óta Ausztriában él. Könyveit német nyelven írja, emellett fordít: szlovákból németre, németből szlovákra. Színdarabjait Ausztria, Szlovákia és Németország mellett az Egyesült Államokban is bemutatták. Művei angol, cseh, francia, hindi, litván, spanyol és szlovák fordításokban is megjelentek. Első könyve magyarul az Üveghegy Kiadónál, Dallos Emese fordításában jelent meg.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

A legnagyobb ügy (regény, 2016)

Tóth Sándor

Szolnok, 1939 – Budapest, 2019. Költő, műfordító, újságíró, tanár.

Teológiai tanulmányait Egerben és Budapesten végezte, majd az ELTE BTK magyar–történelem szakán tanult. 1971-től az Új Ember munkatársa, 1985-től az Országos Filharmónia műsorvezetője volt. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő. 1994-től nyugdíjazásáig a Vitéz János Tanítóképző Főiskola tanára. 2004-től haláláig a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője. Verset és esszét írt, lírát és prózát egyaránt fordított. 1995-ben József Attila-díjat kapott, 2016-ban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Táj és lélek (esszék, 2015)
Táj és lélek II. (esszék, 2017)
Elfelejtett harmóniák (versek és műfordítások, 2018)
Nincs vége, csak odaát (hátrahagyott versek, 2020)

BOZÓK FERENC

Gyöngyös, 1973. Költő, író, paptanár.

Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos diplomát. Tanári pályáját Gyöngyöspatán kezdte, majd – piarista szerzetesként – tanított a rend kecskeméti, gödi, váci, mosonmagyaróvári és nagykanizsai iskoláiban. 2011 óta felszentelt pap. A budapesti Kalazanci Szent József Piarista kápolna igazgatója. Verset és esszét ír, interjúkat készített kortárs költőkkel.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Magán(y)lexikon (aforizmák, vallomások, verstöredékek, 2014)
Nagyvilági esszék (esszék, 2018)
Magyar költők Jézusa (versértelmezések, 2019)
Félszáz (versek, 2023)

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás