Törőcsik Miklós

Hevesvezekény, 1951. Író, filozófus.

Az egri Tanárképző Főiskolán 1973-ban magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai, később az ELTE-n középiskolai tanári diplomát szerzett, és elvégezte a filozófia szakot is. A debreceni KLTE-n szerezte meg doktori címét filozófiából. Dolgozott könyvtárosként, általános és középiskolai tanárként. 1990-ben alapítója volt Egerben a Filozófiai Tanszéknek, amelyet két évig vezetett is. Tanári munkája mellett 2002 és 2006 között Eger alpolgármestere is volt. Filozófiai tanulmányokat és novellákat publikált. Első önálló könyve 2026-ban az Üveghegy Kiadónál jelent meg.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Helyi idők (novellák, 2026)

Boda Edit

Mocsolya, 1975. Költő, író, műfordító.

Középiskolai tanulmányait a zilahi Elméleti Líceumban végezte, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett oklevelet magyar és angol szakon. Verseket, novellákat és meséket publikál, angol, német és román nyelvből fordít. 2008-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Talán a halhatatlanságra gondolok (versek, 2026)

Adorján Viktor

Gödöllő, 1952. Író, színháztörténész.

Középiskolai tanulmányai végén gépésztechnikusi bizonyítványt szerzett, majd bölcsészeti irányban tanult tovább. Elvégezte a Pannon Egyetem színháztudományi képzését, később a Károli Gáspár Református Egyetemen irodalomtudományi doktori végzettséget szerzett. 1974-től 1986-ig a dunaújvárosi PONT Színpadot vezette, majd 1986-tól 2004-ig a székesfehérvári Vörösmarty Színház kamaratermének művészeti vezetője volt, ahol rendezőként, szerzőként, dramaturgként és tervezőként is tevékenykedett. 2005-től 2015-ös nyugdíjazásáig a székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatója volt. Szépirodalmi, ifjúsági és színháztudományi munkái jelentek meg. Munkásságára és gondolkodására nagy hatással volt Jerzy Grotowski, akiről több könyvet is írt.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

A szakralitás színháza és a színház szakralitása, avagy Utószó A Laboratóriumhoz (monográfia, 2025)

Aniszi Kálmán

Nagykakucs, 1939. Író.

Nagyváradon érettségizett, majd Kolozsváron a Tanárképző Főiskola Zenepedagógiai Karának hallgatója volt. 1969-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karán szerzett tanári oklevelet. 1970–1972 között a kolozsvári Igazság című napilapnál dolgozott. 1971-től 1985-ig egyetemi oktató a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen. 1985 és 1990 között a Korunk rovatvezetője volt. 1990-től Magyarországon él. Nyugdíjba vonulásáig újságíróként, tanárként és a Zrínyi Kiadó szerkesztőjeként dolgozott. 2008-ban a Magyar Kultúra Lovagja lett, 2020-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült, 2025-ben József Attila-díjat vehetett át. Esszéket, novellákat és tanulmányokat is publikál.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Hívó hangok (válogatott elbeszélések, esszénovellák, 2025)

Csokonai Attila

Kisbajom, 1951. Író, költő, szerkesztő.

Kaposváron érettségizett, majd 1974-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Az egyetem elvégzését követően újságíróként, tanárként és könyvtárosként is dolgozott. Szerkesztőként alkalmazta a Móra Kiadó, a Könyvhét című kulturális hetilapnál pedig főszerkesztő-helyettesi beosztásban végezte munkáját. Verset és prózát egyaránt publikál, német és holland nyelvből fordít. 2019-ben Nagy Lajos-díjban részesült.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Lúdtojás a gólyafészekben (regény, 2025)

Lőrincz Miklós

Szentgotthárd, 1956. Költő, tanító.

A főiskola elvégzése után negyven éven át tanítóként dolgozott a szentgotthárdi Arany János Általános Iskolában. Gyerekverseit antológiákban és önálló kötetekben publikálja.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Bagolytanoda (gyerekversek, 2022)

Pálinkás Mihály

Budapest, 1958. Író, tanár.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem–földrajz szakos középiskolai tanári diplomát. Négy évig tanított a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban, majd különböző könyvkiadókban dolgozott szerkesztőként. Általános iskolai és középiskolai történelemtankönyveket szerkesztett a Nemzeti Tankönyvkiadóban és annak utódintézményeiben 2023-ig. Történelmi ismeretterjesztő kiadványokat, illetve szépirodalmi műveket: verseket és novellákat is publikált.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Az utolsó karácsonyfa (novellák, 2024)

Vasi Ferenc Zoltán

Tata, 1966 – Budapest, 2025. Költő.

A tatai Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, később kerti munkás képesítést is szerzett. Elsősorban verseket publikált irodalmi folyóiratokban, antológiákban és önálló kötetekben.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Eső a szitán (versek, 2024)

Kajtár Sándor

Budapest, 1953: mérnök-informatikus, író, költő.

A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. 1982-től 1996-ig a HUNGAROCAMION Számítóközpontjában programozóként és programfejlesztőként, 1996-tól 2016-os nyugdíjazásáig a KSH alkalmazásában informatikusként és software fejlesztőként dolgozott. Sci-fi és fantasy műveket, meséket és verseket publikál.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Találós állatmesék (gyerekversek, 2023)

Urbán Gyula

Székesfehérvár, 1938 – Budapest, 2025: író, költő, bábrendező. Nemesi család leszármazottja. 1963-ban szerzett diplomát a prágai Károly Egyetem rendező-dramaturg szakán. 1963 és 1992 között az Állami Bábszínház rendezője volt. 1969-től a Magyar Rádiónak, 1975-től a Magyar Televíziónak is írt és rendezett gyerekdarabokat. 1979-től Venezuelában volt vendégprofesszor, majd Dániában tanított esztétikát és bábjátékot. 1992-ben a Budapest Bábszínház rendezője lett. Színpadi műveket, hangjátékokat, regényeket, novellákat és verseket egyaránt publikált.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Orvosaim (versek, 2023)

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás