A Stádium Hírlap 2017/2. száma egész oldalas interjút közöl Véghelyi Balázzsal az Üveghegy Kiadóról, régebbi és újabb kiadványainkról, illetve Véghelyi Balázs Zene nélkül című könyvéről. Ugyanez a lapszám közli Baranyi Ferencnek a könyvhöz írott Ouverture című előszavát is.
Articles by uveghegyadmin
Bookline
Baranyi Ferenc: Ouverture
(Előszó Véghelyi Balázs Zene nélkül című könyvéhez)
Nem tagadom: legifjabb pályatársaim közül Véghelyi Balázs áll hozzám a legközelebb. Barátom és szövetségesem ő, hiszen verseivel hatékony is akar lenni, nem csupán hatásos. Akárcsak jómagam. Az is rokonít bennünket, hogy mindketten „két úr szolgái” vagyunk: az irodalomé és a zenéé. Ezek nem csupán testvérmúzsák, hanem ikermúzsák. Méghozzá egypetéjű ikrek.
Balázs Zene nélkül című könyve tudományos igénnyel íródott, ugyanakkor „eteti magát”, akárcsak egy izgalmas regény. Ha elkezdte az ember, nehéz abbahagyni, másnapra tenni el a folytatást. Véghelyi Balázs nem csupán kiváló költő és figyelemre méltó muzsikus, hanem tudós elme is. És „el tudja adni” a tudományát. Ritka adottság. Még azok közül is keveseknek a sajátja, akik egyetemi katedráról palléroznak emberfőket naponta.
A könyv alcíme: Fejezetek a magyar dalszövegírás történetéből. Ezzel mindjárt az elején világossá teszi a szerző, hogy nem részletes áttekintését nyújtja a magyar daltípusoknak az ősi pentaton népdaloktól a rock-musicalek songjaiig, hanem egy-egy érdekesebb korszakra fókuszál, amelyeknek a daltermése bizonyos tekintetben a kor lenyomata is. Goethe mondta: „Ha az emberekről akarsz megtudni valamit – könyvtárnyi tudományos szakmunka áttanulmányozása helyett –, néha messzebbre jutsz, ha figyelsz, milyen dalokkal szórakoznak.”
Nos, a magyar dalok sok mindent elárulnak a magyar emberekről. De vajon mit is értünk magyar dalon? A francia „chanson”, a német „Lied”, az olasz „canzone”, az angol „song” egyaránt dalt jelent. Mégis más-más „lelkületet” villant fel mindegyik. A magyar dal nem azonos egyikkel sem. Csakis önmagával. Legyen bár népballada, magyar nóta, kávéházi kuplé, divatos sláger, operett-betét, operaária vagy rock-ritmusú énekbeszéd az a dal.
Balázs kimutatja, hogy még a leghígabb táncdalszövegek „sfumato”-hátterében is feldereng olykor a kor, amelyben megszülettek. Hát még a célzott üzenetnek szánt szerzemények textusaiban!
A dalszövegírók műhelyébe is betessékel – legalábbis egy kurta vizitre – ez a könyv, ahol szakmai ismeretekre is szert tehetünk némiképp. Beavattatunk a műhelytitkokba is.
Az utolsó fejezet címe: 13 pont – kezdő dalszövegíróknak. A 10. „parancsolat” így szól: „Foglalkozz társadalmi kérdésekkel, de ne pártoskodj. Többet veszítesz, mint amennyit nyerhetsz ezáltal.”
Nos, ezt nemcsak a dalszövegíróknak szánta Balázs, hanem azoknak a költőtársainak is, akiknek „emberhez méltó gondja van”.
Mert akad még harmóniát szorgalmazó dalnok ebben a disszonáns korban is, amelyben élünk.
Véghelyi Balázs mindenesetre ilyen. S talán öreg barátja, költőtársa:
BARANYI FERENC
is.
(Stádium, 2017/2.)
Libri
Ünnepi Könyvhét 2017
Idén először kiadónk is részt vesz a 2017-es Ünnepi Könyvhéten. Kiadványaink kedvezményesen megvásárolhatók az Üveghegy Kiadó 103. számú pavilonjánál a budapesti Vörösmarty téren. A rendezvény alkalmából öt új könyvet jelentetünk meg, a szerzők a helyszínen dedikálják műveiket.
Új könyveink:
Fazekas Major Gizella: Víztükörkép (versek)
Gergely Tamás: Fifi (meseregény Damó István rajzaival)
Ködmön Csaba Zoltán: Magyar Kelta (versek)
Tóth Sándor: Táj és lélek II. (esszék)
Véghelyi Balázs: Zene nélkül (Fejezetek a magyar dalszövegírás történetéből)
Dedikálások:
Június 8. (csütörtök) 17-18 óra: Véghelyi Balázs
Június 9. (péntek) 17-18 óra: Ködmön Csaba Zoltán
Június 10. (szombat) 15-16 óra: Véghelyi Balázs; 16-17 óra: Tóth Sándor
Június 11. (vasárnap) 11-12 óra: Damó István; 15-16 óra: Ködmön Csaba Zoltán; 16-17 óra: Véghelyi Balázs
Programok:
Június 9. (péntek) 14 órától könyvvásár, 18:30-tól Véghelyi Balázs könyvbemutatója a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárban.
Június 11. (vasárnap) 13:30-14 óra:
A Vörösmarty tér színpadán László Anikó beszélget Véghelyi Balázzsal.
Fazekas Major Gizella
Bályok, 1931. Költő, versmondó.
Kisbirtokos, földműves családban született, nyugdíjba vonulásáig varrónőként dolgozott. Nagyváradon kezdett verseket írni 1989-ben, azóta folyamatosan alkot, és versmondóként is gyakran szerepel. 2000 óta Százhalombattán él.
Művei az Üveghegy Kiadónál:
Víztükörkép (versek, 2017)
Ködmön Csaba Zoltán
Nagyatád, 1968. Költő.
Pedagógus családban született: édesanyja magyar-történelem, édesapja matematika szakos gimnáziumi tanárként dolgozott. A keszthelyi Georgikon Agrártudományi Egyetemet végezte el. Itt ismerkedett meg feleségével is. A természet és a vele szoros egységben élő életformák szeretete, tisztelete és hiteles ábrázolása újra meg újra felbukkan verseiben. A vegán életforma kiegészíti filozofikus mindennapjait. Hosszú útkeresés és többszöri újrakezdés után felnőtt fejjel kezdett rendszeresen verseket írni. Családjával Írországban telepedett le, ahol a kelta kultúra magával ragadta, de magyar gyökereit büszkén őrzi mind a mai napig.
Művei az Üveghegy Kiadónál:
Magyar Kelta – A druidák földjén (versek, 2017)
Magyar Kelta – Az élet fája (versek, 2019)
Gergely Tamás: Fifi
Gergely Tamás: Fifi (meseregény)
Borító és illusztrációk: Damó István
Oldalszám: 38
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359323
Kedvezményes ár: 2600 helyett 1950 Ft.
Tedd a szívedre a kezed, kedves Olvasó: találkoztál már olyan mesehőssel, aki egy… illatcsepp? Ugye, hogy nem? Néha láthatatlan, de annál inkább illatozó, amikor pedig színe mégis van, hát vörös, mert a vörösáfonya illatcseppje. Neve is onnan származik: amikor Csér meglátta, azt akarta mondani, hogy „hiszen ez a teremtmény a Vörös Áfonya illatcseppje”, ám nagy igyekezetében a törékeny teremtést, vagyis Fifit felszippantotta – hallj oda! –, az megbirizgálta Csér orrát, úgyhogy prüszkölnie kellett, s ahelyett, hogy azt mondta volna, hogy az „Áfonya illatcseppje”, mindössze ennyire futotta, hogy „Áfi-fi”. Így lett a neve: Fifi. Hasonló kalandban többször is volt része Fifinek. Például beugrott a félelmetes Szakadékba, melyről kiderült, nem is olyan félelmetes. Az Örvény megforgatta, Koncér bekapta. Ám a lényeg mégiscsak az, hogy a Darazsaknak az utat Áfonya Anyóhoz megmutatta. Ilyen kis illatcseppek lennénk mi magunk is. Elég, ha a szemünk behunyjuk, máris szállunk, szállunk, mindeniknek megvan a maga Csérje, a maga neve, a maga Koncérja.
Tóth Sándor: Táj és lélek II.
Tóth Sándor: Táj és lélek II. (esszék, DVD-melléklettel)
Borító: Balogh Ágnes Emese
Oldalszám: 350
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359341
Kedvezményes ár: 2600 helyett 1950 Ft.
A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
A Táj és lélek című rádióműsorból második válogatását teszi közzé az Üveghegy Kiadó. Ahogy 2015-ben, ezúttal is egyszerre nyomtatott és hangzó formában. A műsorfolyam ötletgazdája, szerkesztője és műsorvezetője Tóth Sándor József Attila-díjas költő, műfordító, egyetemi tanár, a katolikus újságírás megkerülhetetlen egyénisége, aki a Magyar Katolikus Rádió hallgatóit 2004 óta kalauzolja Magyarország, a Kárpát-medence és Európa természeti és kulturális értékekben gazdag tájain. Kísérőül hív verssorokat és zenerészleteket is, hogy még átélhetőbbé tegye az isteni és az emberi teremtés csodáját. A kiadvány szellemi horizontja a bronzkori sírokat őrző Százhalombattától olasz tájakon át felvidéki várakig ível, ahol Balassi Bálint vívta élet-halál harcát a hazáért, miközben nem feledkezett meg az embernek szánt legnagyobb isteni adományról, a szerelemről sem. Táj és lélek, ember és természet, kultúra és történelem öröktől összeforrt egységét hirdeti ez a válogatás, barangolásra hívva igaz értékekre nyitott olvasóját, hallgatóját.
(Véghelyi Balázs)
Véghelyi Balázs: Zene nélkül
Véghelyi Balázs: Zene nélkül (Fejezetek a magyar dalszövegírás történetéből)
Borító: Balogh Ágnes Emese
Oldalszám: 288
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359330
Kedvezményes ár: 3500 helyett 2625 Ft.
A kiadvány megjelenését Százhalombatta Város Önkormányzata támogatta.
A könyv a magyar dalszövegek és a társadalom viszonyát tárgyalja olvasmányos stílusban a népdalok korától napjainkig. „Véghelyi Balázs nem csupán kiváló költő és figyelemre méltó muzsikus, hanem tudós elme is. És el tudja adni a tudományát. Ritka adottság. Még azok közül is keveseknek a sajátja, akik egyetemi katedráról palléroznak emberfőket naponta… Kimutatja, hogy még a leghígabb táncdalszövegek sfumato-hátterében is feldereng olykor a kor, amelyben megszülettek. Hát még a célzott üzenetnek szánt szerzemények textusaiban! A dalszövegírók műhelyébe is betessékel – legalábbis egy kurta vizitre – ez a könyv, ahol szakmai ismeretekre is szert tehetünk némiképp. Beavattatunk a műhelytitkokba is.
(Baranyi Ferenc)

