Mérleg, 2024

2024-ben – pontosan mint az előző évben – tizenhárom címet jelentettünk meg új, illetve visszatérő szerzőinktől. Köszönjük Lisztóczky László tanár úr bizalmát, hogy megajándékozott minket egy rendkívül gazdag és színvonalas versantológiával, amelyben magyar költők iskoláról, tanárokról és tanulásról szóló versei kaptak helyet, illetve Dsida Jenő versinek gyűjteményes kiadásával, amelyhez szakszerű és olvasmányos, a Dsida-szakirodalmat szélesítő előszót is írt. Köszönjük Punk Máriának, hogy két minőségi mesekönyvének kiadását is ránk bízta 2024-ben. Székely Ferencnek is hálásak vagyunk, hogy dokumentumértékű levélgyűjteményének, illetve újabb születésnapi interjúkötetének megjelentetésére is méltónak találta kiadónkat, amely ezekkel együtt már tizenhat kötetét gondozhatta az ismert erdélyi néprajzosnak és újságírónak. Egy-egy kötetet jelentettünk meg korábbi szerzőink közül néggyel. Tumpek Zoltán édesapjával, az Európa-bajnok úszó Tumpek Györggyel készített beszélgetését tette közzé bővített kiadásban. Fazekas István interjúkötettel lepte meg olvasóit, amelyben a magyar közélet, kultúra és tudomány kiemelkedő alakjai vallanak életükről, pályájukról, elveikről. Petrusák János rendhagyó formájú Email-regénye értékes és érdekes lenyomata korunknak, Molnár Ottilia pedig, tavalyi verseskötete után, ezúttal novelláit osztotta meg velünk. Ebben az évben három új szerzőt köszönthettünk műhelyünkben: a Szlatkovszky Márton írói álnéven publikáló szerző fordulatos és szókimondó regényével, Vasi Ferenc Zoltán őszinte hangú verseskötetével, Pálinkás Mihály pedig színvonalas, korjellemző novellagyűjteményével gazdagította az irodalmat. Szomorúan értesültünk ugyanakkor arról, hogy egy régi szerzőnk, Mátyás B. Ferenc februárban eltávozott közülünk. Az egykor elismert prózaírónak húsz év hallgatás után, 2014-ben adtuk ki első verseskötetét. Emlékét megőrizzük. Idén is sikeresen vettünk részt az Ünnepi Könyvhéten, volt néhány rendezvényünk, könyveinket cikkek, televízió- és rádióműsorok népszerűsítették. Köszönettel tartozunk a Nemzeti Kulturális Alapnak, Budapest XIX. Kerülete, Kistelek és Százhalombatta Önkormányzatának, valamint Erdélyi Gyülekezetnek, hogy támogatták kiadványaink megjelentetését. Idén fordult elő először, hogy egy könyvet közösségi finanszírozásból jelentettünk meg. Bízunk benne, hogy ez nem egyedi eset volt. Írók még bőven vannak, de (nemcsak hisszük, hanem tudjuk) olvasók is akadnak. Igyekszünk tehát megtalálni és megtartani őket. Jövőre – reméljük – még többen leszünk.

Baán Tibor: Életérzés

(Véghelyi Balázs: Üzenet érkezett)

Az 1983-ban született Véghelyi Balázs – úgy vélem – egy nemzedék nevében kopogtatott annak idején a nagybetűs Irodalom ajtaján. Többen is , többek közt Csoóri Sándor, Czigány György, Baranyi Ferenc, Kaiser László (és folyatható a névsor) felfigyeltek a friss, néha harsány, ám a költészet formakultúrájában is otthonos (az ELTE padjait koptatta akkoriban) fiatal költő lázadó és lázító indulataira. Költészetének egyfajta összefoglalása az Üzenet érkezett című válogatás (Üveghegy Kiadó, 2018), mely fiatalos indulataival tekint az egyre borúsabb jövőbe.
Poézise szóválasztásaiban (a költő magánszótára, a nyelven belüli nyelv keresése sok mindent elárul a költőről) eleve egyfajta ironikus kívülállást valósít meg, ahonnan a klasszikusok életműve sajátos fénytörésben mutatkozik. Verstémává avatja az irodalomtörténet és politika botrányos, korszakjelző eseményeit. Az Egy történelemformáló költemény margójára így indul: „Tudhatta-e vajon a huszonöt éves Petőfi Sándor, / amikor a Dicsőséges nagyurakat / megírta, hogy a verset majd az Országyűlés / minden követének asztalára leteszik, / és az urak pánikba esnek…” Véghelyi Balázs ezúttal is a beleérzés, a helyzet botrányának (újságcikket idéző stíluselemeivel), a műfajok imitációjával fejezi ki (látszólag semleges, valójában elkötelezett) nézőpontját. Ugyancsak eredeti megközelítés, ahogy Vajda Julianna sorsába helyezkedve levelezik Csokonaival. Ismét máskor a legendás Fanni (Gyarmati Fanni) bombaként robbanó visszaemlékezései alapján fest hiteles képet a Radnóti-versekben izzó szerelemről, a korszakról, melyben megrendülnek az evidenciák: „ha már az éjjel se óv, csak ránk szakad, / s térképnek se láthatjuk ezt a tájat, / könnyünk és mosolyunk arcunkra szárad, / ha szerelmünk se biztos, mint a zsoltár…” Ugyanebbe a körbe tartozik a Látomás – eltűnőben című vers, mely Csoóri Sándor Anyám fekete rózsa című híres antológiaversének továbbgondolása: Így: „Jött a madár … Csőrében elvitte. / Forog a nap, mint betonkeverő.” Költészet és valóság drámai konfliktusa jellemzi Véghelyi Balázs életérzését, amely nem egyszerűen egyéni reflexió a korszakra, hanem egy nemzedék kiábrándultságának, hit- és apakeresésének megélt, megszenvedett dokumentuma, hiszen ez a nemzedék az értékek és eszmék devalválódását érte meg. Az erkölcsi ideák szinte pillanatok alatt hitelüket vesztették. Mondhatni, hogy a korszak elvesztette tájékozódását. A Fán függ a világ c. vers ennek megfelelően egyenes úton van az abszurdba: „Fa nélküli erdők, / erdő nélküli fák – / mint karácsonyfa-gömbök, / fán függ a világ.”
Véghelyi Balázs szembesíteni akarja olvasóját azzal a valósággal, amit eltakarnak előle. A megtalált önismeretben a történelmi tudattal, a népköltészettel, az eredettel és a lehetséges életstratégiákkal egyszerre néz szembe. Például így: „A Sajó partján, Muhinál / 1241-ben / szekértáborral / kerítették el magukat a magyarok. // Az ellenség felgyújtotta a szekereket, / így a tábor égő koszorú lett / a nemzet sírján. // Örök tanulság: / a szekértáborok/ semmire sem jók.” A metafora (égő koszorú) e versben sem ékítmény, hanem fájó jelkép. És a zárás pedig a szekértáborokra osztott magyarságnak szóló intelem.
Ha mindezt összevetjük a Százból az egy szerelemes verseivel, vagy a Pezsgősüvegben intelmeivel és a Betűbank verses meséivel, máris képet kapunk e líra legfőbb törekvéséről, fejlődési irányáról, hogy a költő „használni akar”, mert tudja, érzi, (Értekezés globális kérdésekről, Józan intelem, Politika), hogy a líra, ha nem is halt meg egészen, de szép csendben haldoklik. Reméljük (könyvmentők, olvasók), hogy mégsem.
Költő nem írhat sírfeliratot a líráról, amire a régiek, s a maiak is az életüket tették, teszik fel. Azt a hitet kell erősíteni, hogy e globalizálódó világban a nyelv – mint utolsó őrhely – erősebb, mint a közöny.

(Százhalom, 2024. október-november)

Molnár Ottilia: Angyalkert

Molnár Ottilia: Angyalkert (novellák)
Oldalszám: 86
Kiadás éve: 2024
ISBN 9786156438423
Kedvezményes ár: 1800 helyett 1620 Ft.

A kiadvány megjelenését az Erdélyi Gyülekezet támogatta.


Molnár Ottilia szösszenetnyi elbeszéléseiben is gyönyörű ember, finoman kecses szó-költő, újraképzelt tavaszaiban is meg-megdermedő, és feléledő kozmikus világ. Elszomorodunk, majd velencei kalandban már ott is van a csintalan mosoly. Impresszionista szó-költő, tele kapaszkodással, reménnyel, új búcsúkkal és ősrobbantó találkozásokkal. Világa magába forduló önreflektív parabolák sorozata, egészen különleges ecsetvonásokkal izzó fénycsokor.
(Falus András)

Bakos József: „Istent játszani nincs kedvem”

(Vasi Ferenc Zoltán: Eső a szitán)

Kezemben tartom az Eső a szitán című verseskötetet. Kortárs irodalom, melyre mostanában divatos kígyót-békát kiabálni, hivatkozva nagy költő elődeinkre. Sokan gondolják azt (sajnos), hogy az etalonokat követve kellene egy mai költőnek is alkotnia.
Miért is? – kérdezem.
A világ körülöttünk változik. Az elmúlt 10-20 évben sokkal gyorsabban, mint ami normális lenne. Nem győzzük kapkodni a fejünket, próbálva ellavírozni az esztelen rohanásban.
Mit tud vajon Vasi Ferenc Zoltán kötete, ami más, mint a száguldó valóság? Nos, kissé hátralépve és a jelen társadalom ránk kényszerített ködös mátrixából kilépve az igazi élet pillanatait vetíti elénk, amiről sokan talán már nem is tudják, milyen az.
Ebben a világban, amelyről verseiben ír, még létezik Isten, van szabad akarat, erkölcsi rend, emberség, empátia. Megjelennek a történelem és a mitológia elemei és a 10 parancsolat részei is.
A sorokban kitárulkozó társadalomkritika sajátságos költői képek sokaságában láttatja az olvasóval, hogy mi a gond. Erőteljes szavak, amelyek egyesek számára akár durvának is tűnhetnek, pedig a valóság ennél sokkal keményebb:
„Kolera hercegnő szerelmet vallott Lepra királynak,
s kezdik a maszkabált.”
„Ember kutyák, vér-nők közelednek,
teljes legyen a forgalom,
Csak az angyal figyel ijedten,
mi lesz, ha ezek egyesülnek?”

Az Arimáni nász c. vers, akár egy mai, modern ima is lehetne a teremtőhöz címezve, kérve, hogy tegyen valamit, mert kicsiny bolygónkon rossz irányt vett az emberiség.
„Jesszusisten, Mária! Engedd tovább szekerünk.”
A költő fellázad az elértéktelenedő emberi érzések forgatagában és próbálja megállítani a gördülő folyamot.
Az emberi önzőséget jól érzékelteti a Disznósors című vers is, de még sorolhatnék többet is.
Vasi Ferenc Zoltán nem vesz részt ebben a pusztító színjátékban, ami körülöttünk zajlik.
„Istent játszani nincsen kedvem” – írja. Nem szeretne olyan világban élni, ahol a: „barátság, szerelem: fogalom marad.”
Versei tisztasága, egy igazi, érző ember fohásza az értelem felé. Jól érzékelteti, hogy ha valaki úgy érzi, hogy összecsapnak a feje felett a hullámok, nem kell pánikba esni, vagy megalázkodva élni. Az Életszabály című vers soraiban van az egyszerű titok:
„Figyeld a szelet, ügyeld lelked tisztaságát,
mert ki lát, gondol is, mert ki fél, óvatos.”

Figyelmeztet arra, hogy olyan valóságot éljünk, ami nekünk is jó és adjunk másoknak, ne elvegyünk tőlük. Ez sokak számára talán sziruposnak tűnik, vagy szentimentalizmusnak, mivel ma már kevésbé „divat” hagyományos emberi értékrendek mentén élni.
A költő, verseiben visszatér a természethez is, amely bölcsen és csendben figyel minket és látja ezt a felfordulást körülöttünk: „A fák szelleme, óvatos szeretettel békít.”
Isten, emberség, természet, a test és a gondolat valódi szabadsága, az elme értékes használata, ez lenne az igazi élet alappillére itt a Földön.
A sorok között a költő saját sorsa, fájdalmai, családja iránti szeretete, a szerelem érzése is megjelenik, és szolíd, finom, néha kissé ironikus humora is. A gyermekkori emlékei pedig visszavisznek minket egy csendesebb, lassabb, egyszerűbb világba, hogy kicsit nosztalgiázhassunk és ebből erőt gyűjtve szálljunk szembe a ma és a holnap kihívásaival. Hogy győztesen kerülünk-e ki mindebből? Lehet, hogy nem, de ha nem hagyjuk, hogy kivesszen belőlünk a tisztesség, akkor nyugodt szívvel nézhetünk bele bármikor a tükörbe, nem kell attól félnünk, hogy szembe kell köpni önmagunkat és utólag siránkozni azon, mit rontottunk el és miért hagytuk, hogy mások irányítsák az életünket.

(Agria, 2024/3.)

Könyvtörvény

Október 1-jén lépett életbe az új könyvtörvény, amelynek értelmében az újonnan megjelent könyveket a kiadást követő egy év leteltéig nem lehet tíz százaléknál nagyobb kedvezménnyel árusítani. Ez a rendelkezés nemcsak a piacvezető könyvterjesztő cégekre vonatkozik, hanem az olyan mikrovállalkozásokra is, mint a miénk. Éppen ezért az elmúlt években rendszeresített 25 százalékos kiadói kedvezmények egy részét módosítanunk kell, újabb kiadványainkat pedig eleve szándékainknál drágábban tudjuk csak kínálni olvasóinknak. A rendelkezésnek eleget teszünk, mert egyrészt törvénytisztelő állampolgárok vagyunk, másrészt nincs elég pénzünk a várható büntetések befizetésére, ugyanakkor – gondolkodó emberekként – határozottan ellenzünk mindenféle állami beavatkozást a piaci folyamatokba. Különösen a könyvek esetében, amelyek, ha nem is olyan alapszükségletei mindennapjainknak, mint a korábban szintén rögzített árú csirkefarhát, de hisszük: nincs nélküle egyetemes műveltség, nemzeti identitás és emberi érzékenység. Akik manapság könyveket vásárolnak, tudatos és értelmes emberek: nem kell tehát tovább magyaráznunk a bizonyítványt, ami nem a miénk. Ennek ellenére mi kérünk elnézést.

Emlékezünk…

2013 óta nagyszerű embereket ismerhettünk meg. Szerzőink közül mindenkivel sikerült megtalálni a közös nevezőt, néhányan pedig barátaink is lettek. Négyen már nincsenek közöttünk. A magát népköltőnek tituláló, 1956-os elítélt Antal Györgynek életében két verseskötetét jelentettük meg, összegyűjtött verseit már csak posztumusz: elveszítettük a versenyfutást a betegséggel szemben… Mátyás B. Ferenc valaha neves prózaíró volt, könyveit a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó jelentette meg. Húsz év hallgatás után költőként született újjá a nálunk megjelent verseskötetével. Sebes Gábor főorvos úr, nyugdíjas kórházigazgató a számolócédulák elkötelezett és szakavatott gyűjtője volt. A témáról írt és (az országban egyedülálló) gyűjteményének darabjaival illusztrált könyve két kiadásban is megjelent. Tóth Sándor József Attila-díjas költő és újságíró megkeresését megtiszteltetésnek vettük, barátságát pedig külön ajándéknak. Táj és lélek című rádióműsorából két kötet készült, egy verseskötetét életében, egyet pedig posztumusz jelentettünk meg. Halottak napja alkalmából rájuk is emlékezünk, emléküket megőrizzük.

Székely Ferenc: Ablakomon benéz az ősz

Székely Ferenc: Ablakomon benéz az ősz (interjúk)

Borítóterv: Donáth-Nagy György
Oldalszám: 280
Kiadás éve: 2024
ISBN 9786156438416
Kedvezményes ár: 3300 helyett 2970 Ft.


Erdély szellemi és közösségi életének tizenhárom jeles képviselője nyilatkozik életéről és hitvallásáról Székely Ferenc legújabb interjúkötetében.

Pálinkás Mihály

Budapest, 1958. Író, tanár.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem–földrajz szakos középiskolai tanári diplomát. Négy évig tanított a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban, majd különböző könyvkiadókban dolgozott szerkesztőként. Általános iskolai és középiskolai történelemtankönyveket szerkesztett a Nemzeti Tankönyvkiadóban és annak utódintézményeiben 2023-ig. Történelmi ismeretterjesztő kiadványokat, illetve szépirodalmi műveket: verseket és novellákat is publikált.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Az utolsó karácsonyfa (novellák, 2024)

Pálinkás Mihály: Az utolsó karácsonyfa

Pálinkás Mihály: Az utolsó karácsonyfa (novellák)

Borítóterv: Balogh Ágnes Emese
Oldalszám: 176
Kiadás éve: 2024
ISBN 9786156438409
Kedvezményes ár: 3200 helyett 2880 Ft.


Huszonnyolc elbeszélést tartalmaz ez a könyv. Egy részük megjelent irodalmi folyóiratokban, antológiákban, internetes irodalmi oldalakon, a többség azonban most kerül először kívülállók elé. Az írások átfogják a történészként, tankönyvíróként is ismert szerző életét, gimnazista korától a nyugdíjas kor határáig. A tematika vegyes: alkotás, szerelem, szerelmeskedés, gyász, elesett állatok, sajnálatra méltó és csodálatos emberek. Vágy és beteljesülés, megalázkodás és megdicsőülés. Mindaz, amivel évezredek óta foglalkozik az irodalom. Hol komolyan, hol humorosan.

Punk Mária: Bátor, a fekete farkas

Punk Mária: Bátor, a fekete farkas (meseregény)

Borítókép és illusztrációk: Tóth Árpád
Oldalszám: 84
Kiadás éve: 2024
ISBN 9786156438386
Kedvezményes ár: 2800 helyett 2520 Ft.


Harciasságot, erőt és okosságot képviselnek Punk Mária legújabb meseregényének főszereplői. Egy farkas, egy medve és egy szarvas barátságát teszi próbára a negyedik szereplő révén megismert szerelem. Ennek romantikus szálai viszik előre a történetet. Hogyan válik az önzetlen szeretet feltétel nélkülivé, hogy egy sérült élet egészségessé váljon? Hogyan gyűrűzik mind nagyobbra és nagyobbra a bátorság, hogy végül egy sikeres mentőakcióban érjen célt? Az olvasó ezekre a kérdésekre kaphat választ a meséből, amelyet nemcsak az illusztrációk, hanem a havas hegyoldalra helyezett helyszínek is széppé varázsolnak.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás