Mérleg, 2021

Nehéz évet zárt minden ember és minden vállalkozás. Mi sem voltunk kivételek. Hónapokig zárva voltak a könyvesboltok, rendezvényeket nem, vagy csak korlátozásokkal lehetett tartani. Mindezek okán a tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hat új könyvet jelentettünk meg 2021-ben. Öt szerzőtől, akik közül Punk Mária és Székely Ferenc már nem az első kiadványát bízta ránk, Cseke Szabolcsot, Csongor Andreát és Petrusák Jánost pedig új szerzőként köszönthettük. Sikeresen vettünk részt az Ünnepi Könyvhéten, újabb kiadványainknak volt néhány élő bemutatója, televíziós megjelenése, és pozitív kritikák is születtek. A 2022-es évet két új szerző két új könyvével indítottuk, és bízunk benne, hogy boldogabb, sikeresebb, egészségesebb esztendő köszöntött mindannyiunkra.

Cseke Péter: Széljegyzetek Székely Ferenc beszélgetőkönyveihez

(Székely Ferenc: Egyszer úgyis boldogok leszünk)

A hetven évet töltött Székely Ferenc jó évtizede kérdéseivel teremt tájainkon – és azokon túl – lelki közösséget.

Több indítéka is lehet ennek. Veleszületett tudásszomja? Szülötte földje értékvilágának gyökérnyomása? Az Anyám könnyű álmot ígér ösztönző hatása? Talán mindenik, együttvéve. Tény, hogy Sütő András katartikus szociográfiája a legfogékonyabb életkorban ébresztette fel íráskedvét. Hogyne ébresztette volna, hiszen Gyümölcsoltó Gergelyben az édesapjára ismerhetett. Így tudatosodtak benne is az idő eróziójának kitett mezőségi bölcsőhely „parancsai”, amelyek teljesítéséről a Pusztakamarás, Vadasd, Havad tárgyi és szellemi értékvilágáról írt nyolc munkája tanúskodik.
A Sütő-emlékidézés jegyében született Nyolcvan nyugtalan esztendő (2008) jelentette – közvetlenül az író halála után – azt a „fordulatot”, amellyel a szakkutatásnál tágasabb érdeklődést keltett. Fodor Sándor nyolcvanadik születésnapja (2007. dec. 7.) közeledtével ugyanis az az ötlete támadt, hogy Sütő nemzedéktársának megszólaltatásával tovább bővíthetné kor- és irodalomtörténeti ismereteinket. A Fodor-kötetek kolozsvári dedikáltatása közben lezajlott jóízű születésnapi beszélgetés aztán megjelent a Hargita Népében és a Népújságban egyaránt. Aminek az lett a következménye, hogy egy szép napon bekopogott hozzá a korondi Firtos Művelődési Egylet elnöke, a Hazanéző című sóvidéki folyóirat főszerkesztője, Ambrus Lajos barátunk, és egy 25 névből álló címlistát tett le az asztalára. Amivel voltaképpen a Hazanéző szerzőinek munkásságát ajánlotta figyelmébe.
A megmentett hűség több mint ezer példányban jelent meg 2012 karácsonyán. Közösségi léleképítésnek ez sem volt kevés, de akkor Székely Ferenc már úgy gondolta, hogy Erdély-méretűvé – valójában ennél tágasabbá – szélesíti a Sóvidéket. (Egy parajdi „fellépésen” ismertem meg például az Ausztráliában élő – a mostani kötetben szereplő – Józsa Erika könnyűzene-énekest, jóval azelőtt, hogy a bukaresti televízió magyar adása bemutatta volna a nagyközönségnek.)
Azóta Székely Ferenc minden karácsonykor egy-egy beszélgetőkönyvvel ajándékoz meg bennünket, mintegy családi körbe vonva azokat az írókat, művészeket, közéleti személyiségeket, akik történetesen kerek születésnapi évfordulójukhoz érkeztek. Hogy bensőséges körülmények között ünnepelhessük pályafutásuk értékteremtését – miközben persze önbecsülésünket is erősítjük ezzel.
Az Egyszer úgyis boldogok leszünk immár a tizedik abban a sorban, amelynek kezdetén A megmentett hűség áll. A tíz kötetben száztizenhat „ismeretlen ismerősünk” közelképével szembesülünk. (A száztizenhetedik maga a kérdező.) A tíz kötetből értelmiségi kataszterünk keresztmetszetére láthatunk, szellemi erőnlétünk mai állapotát mérlegelhetjük.
Már az előző kötet „fehér tornya” is azt jelezte, hogy vannak erőtartalékaink az „égbe nyúló kapaszkodók”-hoz. Jól érzékelte ezt „menet közben” Kántor Lajos, amikor az irodalomtörténész higgadtságával így fogalmazott: „A megkérdezettek nem annyira [élet]koruk, mint inkább foglalkozásuk, lakóhelyük szerint különböző világokat képviselnek – alkotó emberek lévén a saját világukat. Ez a saját világ azonban nem idegen a másikétól, mindenekelőtt azért nem, mert a magyar kultúra körén belül léteznek, teremtenek, kommunikálnak.”
A „saját világ” bensőséges bemutatása – a lehető legalkalmasabb időben kérdezni célirányosan – olyan készségeket és képességeket feltételez, amelyek összefüggnek a széles körű tájékozottsággal éppúgy, mint a személyiségjegyek bensőséges ismeretével. Az életinterjú „rabigáját” Székely Ferenc önként vette a nyakába. Ő az elmondhatója tehát, hogy miként sajátította el a műfaj – aligha tanítható – rejtett fortélyait. Az elébe „kerekedő” évfordulók alkalmával leginkább a munka közben megélt kudarctörténetei tanúskodnak erről. Szerencsénkre jobbára olyan személyiségekkel került kapcsolatba, akik közel engedték magukhoz az alkalom megkívánta kérdéseket. Mi több: megköszönték, hogy rájuk is gondolt valaki Vadasdról.
A közhiedelemmel ellentétben az interjú korántsem kötetlen, csapongó „kérdés–felelet”. Az életinterjú meg különösképpen nem. A beszélgetőtárs kiválasztása csak az érdeklődés irányultságát mutatja. A kérdezőnek egy kicsit írónak, egy kicsit festőnek, egy kicsit orvosnak vagy mérnöknek stb. kell lennie ahhoz, hogy kérdéseivel előhívja azokat a gondolatokat, amelyekre az életsorsán és pályafordulóin töprengésre késztetett személyiség addig maga sem gondolt. Mert úgy vagyunk ezzel a műfajjal, hogy a kérdések mögött mindig ott kell éreznünk a tények által megvilágított hátteret, illetve a személyiség belső világa kisugárzásának derengését. Így az életútfaggatások jóval túlmutathatnak a faggatózásokon. Márpedig az útvesztők érzékeltetése nélkül aligha érezhetnők hitelesnek a bemutatott életpályát vagy pályaszakaszt.
Egy kötetbemutatóhoz készült plakát portréi közül az egyik a Székely Ferencé. A találó grafikusi megoldást minden bizonnyal egy öninterjú sugallta. Ha nem is lenne benne az Őrhelyen gyújtott jeltüzekben, akkor is indokolt a jelenléte. Merthogy a Vadasdról – „egy pirinyó kis faluból” – szétküldött kérdések annak a világnak a szellemi horizontját tágítják, amely „világszerző” (Illyés Gyula) lakójával nem feledtette Benedek Elek száz évvel ezelőtti intelmét: „Csak az a valamennyire egész ember, kinek könnyű a toll s nem nehéz a kasza”.

(Népújság, 2022. január 8.)

Sebes Gábor: Egy évszázad visszaköszön

Sebes Gábor: Egy évszázad visszaköszön (Mit üzennek az egykori számolócédulák, számlák, levelek, képeslapok?)

Borítóterv és tördelés: Szecső Tamás
Oldalszám: 186
Kiadás éve: 2022
ISBN 9786155359972
Kedvezményes ár: 3400 helyett 2550 Ft.


A szerző (civilben nyugdíjas főorvos) évek óta elkötelezett gyűjtője és népszerűsítője a régi idők ritka dokumentumainak, elsősorban a számolócéduláknak. Felsejlik mögöttük a századforduló Budapestje – legendás épületeivel, sikeres vagy éppen csődbe jutó vállalkozásaival, és a mögöttük rejlő emberi sorsokkal. Gazdagon illusztrált történetei értékőrző és szórakoztató olvasmányok minden generáció számára a közös múltunkról.

250 javaslat magyar történelmi filmre

250 javaslat magyar történelmi filmre

Borítóterv: Balogh Ágnes Emese
Oldalszám: 98
Kiadás éve: 2022
ISBN 9786155359996
Kedvezményes ár: 2200 helyett 1650 Ft.


Az utóbbi években számos író, újságíró, közéleti személyiség fogalmazta meg, hogy kevés történelmi film készül Magyarországon, és amelyek elkészülnek, azok többsége nem a történelmi hitelességet és nem a nemzeti öntudatot erősíti. Jelen kis kiadvány szerzői ehhez a témához kívánnak hozzászólni építő módon. Közzétesznek összesen 250 filmötletet, javaslatot történelmi filmre. A javaslatot közreadók: Deák-Sárosi László, PhD, filmesztéta, költő; Gáspár Ferenc, író; Jenei Miklós, történelemtanár és Szabó Győző, magyar-olasz szakos tanár.

Székely Ferenc: Egyszer úgyis boldogok leszünk

Székely Ferenc: Egyszer úgyis boldogok leszünk (interjúk)

Borítóterv: Donáth-Nagy György
Oldalszám: 192
Kiadás éve: 2021
ISBN 9786155359989
Kedvezményes ár: 2700 helyett 2025 Ft.


Évtizedes hagyománnyá vált, hogy erdélyi az néprajzos, író, kultúraszervező mintegy karácsonyi ajándékként év végén beszélgetőkönyvet tesz szűkebb és tágabb közössége asztalára. Tizedik interjúkötetében tíz újabb, 2021-ben kerek születésnapját ünneplő művészt és közéleti szereplőt ismerhetünk meg emberközelből.

Cseke Szabolcs: Hálanapló, vagy panaszkönyv?

Cseke Szabolcs: Hálanapló, vagy panaszkönyv? (A jó párkapcsolat titka)

Borítóterv: Szabó Zoltán, fotó: Kollár Bence.
Oldalszám: 166
Kiadás éve: 2021
ISBN 9786155359965
Kedvezményes ár: 3600 helyett 2700 Ft.


Cseke Szabolcs zenész, költő, párterapeuta könyve egyszerre provokatív, spirituális, humoros, cinikus és szeretetteljes megközelítése a párkapcsolatok kérdéskörének. Elsődleges célja a segítség, a válságba került kapcsolatok megmentése. Hasznos és érdekes olvasmány mindenkinek, aki a témában aktuálisan érintett, vagy érintett volt, esetleg – a statisztikák szerint jó eséllyel – érintett lesz.

Junior Prima Díj

Október 5-én Sajtó kategóriában Vermes Nikolett vehette át a Junior Príma Díjat. Az újságíróként dolgozó díjazott – Werner Nikolett szerzői néven – két mesekönyvet is megjelentetett az Üveghegy Kiadó gondozásában. Elismeréséhez szeretettel gratulálunk, és további sikereket kívánunk neki!

Cseke Szabolcs

Sopron, 1967. Zenész, költő.

A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán ének-zene és népzene tanári képesítést szerzett. Tücsökszabi néven ismert gyerekzenész, emellett zenetanítással, hangterápiával és párkapcsolati tanácsadással is foglalkozik, verseket és dalszövegeket ír.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Szerelemdallam (versek és dalszövegek, 2021)
Hálanapló, vagy panaszkönyv? (A jó párkapcsolat titka, 2021)

Ünnepi Könyvhét, 2021

Szeptember 2-án kezdődik és 5-éig tart az Ünnepi Könyvhét. Az Üveghegy Kiadó idén a Vigadó téren, a 17-es pavilonnál várja olvasóit régi és új könyvekkel (jókkal és jobbakkal), dedikálásokkal, meglepetésekkel – és persze sok szeretettel.
Az alábbi szerzőkkel az alábbi időpontokban biztosan találkozhatnak/-tok:
Szeptember 2. (csütörtök)
16–17 óra: Zsirai László
Szeptember 3. (péntek)
16–17 óra: Véghelyi Balázs
Szeptember 4. (szombat)
10–11 óra: Cseke Szabolcs, Petrusák János
15–16 óra: Deák-Sárosi László
16–17 óra: Werner Nikolett
Szeptember 5. (vasárnap)
15–16 óra: N. Fodor Iza, Tóth Károly Gábor
17–18 óra: Csongor Andrea

Cseke Szabolcs: Szerelemdallam

Cseke Szabolcs: Szerelemdallam (versek és dalszövegek)

Borítóterv és illusztrációk: Doszpoth Lilla
Oldalszám: 154
Kiadás éve: 2021
ISBN 9786155359958
Kedvezményes ár: 2600 helyett 1950 Ft.


Cseke Szabolcs, akit a gyerekek Tücsökszabi művésznéven ismernek, dalainak szövegét is maga írja. Első verseskötetében is találhatunk a versek mellett dalszövegeket. Ami összeköti a költeményeket, az a szerelem boldogító érzése. A szerző – ahogy Zsirai László írja a kötet ajánlásában – minden sorával „élni tanít, szabadságban, elfogadásban, békességben, szeretetben.”

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás