„Élet s Halál együtt-mérendők”

„Élet s Halál együtt-mérendők” (antológia)

Válogatta és szerkesztette: Lisztóczky László

Oldalszám: 654
Kiadás éve: 2025
ISBN 9786156438430
Kedvezményes ár: 5600 helyett 5040 Ft.

A Dsida Jenő Baráti Körrel közös kiadás.


Lisztóczky László versantológiája a magyar költészet halálról és elmúlásról szóló verseiből nyújt bőséges és igényes válogatást.

Elhunyt Urbán Gyula

Szomorúan értesültünk arról, hogy életének 87. évében, március 31-én elhunyt Urbán Gyula bábművész, író, költő. Évtizedeken át dolgozott az Állami Bábszínház, illetve a Budapest Bábszínház rendezőjeként. Saját darabjait a Magyar Rádió és a Magyar Televízió is műsorára tűzte. De nem csak színpadi szerző volt: regényeket, verseket is publikált. Utolsó könyvét, Orvosaim című verseskötetét az Üveghegy Kiadó jelentette meg 2023-ban. Emlékét megőrizzük.

Lisztóczky László: „Múlt ifjúság tündér taván”

Lisztóczky László: „Múlt ifjúság tündér taván” (emlékirat)

Borítóterv: Graham Alessandro
Oldalszám: 200
Kiadás éve: 2025
ISBN 9786156622051
Kedvezményes ár: 2900 helyett 2610 Ft.

Az egri Dsida Jenő Baráti Körrel közös kiadás.
A kiadvány megjelenését Markaz Község Önkormányzata támogatta.


Lisztóczky László József Attila-díjas irodalomtörténész, tanár, számos könyv szerzője és szerkesztője gyermek- és ifjúkorának emlékeit írja meg ebben a kötetben, amely több mint személyes emlékirat: színes korrajz, irodalomtörténeti és szociográfiai érdekességek tárháza is egyben.

Deák-Sárosi László: Három sing a jutalom

Deák-Sárosi László: Három sing a jutalom (kiseposz, CD-melléklettel)

Illusztrálta: B. Tóth Klára
Oldalszám: 98
Kiadás éve: 2025
ISBN 9786156438393
Kedvezményes ár: 7900 helyett 7110 Ft.

A kiadvány megjelenését a Bethlen Gábor Alapítvány támogatta.


Deák-Sárosi László szatirikus eposzának főszereplője a szerző dédapja, akinek sorsa – az életrajzi tények mitologikussá tágításával – a székely ember életszemléletének és gondolkodásának példázatává válik. A kiadványt Fábri Géza CD-mellékleten hallható megzenésítése és B. Tóth Klára rajzai teszik összművészeti élménnyé.

Lőrincz Miklós

Szentgotthárd, 1956. Költő, tanító.

A főiskola elvégzése után negyven éven át tanítóként dolgozott a szentgotthárdi Arany János Általános Iskolában. Gyerekverseit antológiákban és önálló kötetekben publikálja.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Bagolytanoda (gyerekversek, 2022)

Mérleg, 2024

2024-ben – pontosan mint az előző évben – tizenhárom címet jelentettünk meg új, illetve visszatérő szerzőinktől. Köszönjük Lisztóczky László tanár úr bizalmát, hogy megajándékozott minket egy rendkívül gazdag és színvonalas versantológiával, amelyben magyar költők iskoláról, tanárokról és tanulásról szóló versei kaptak helyet, illetve Dsida Jenő versinek gyűjteményes kiadásával, amelyhez szakszerű és olvasmányos, a Dsida-szakirodalmat szélesítő előszót is írt. Köszönjük Punk Máriának, hogy két minőségi mesekönyvének kiadását is ránk bízta 2024-ben. Székely Ferencnek is hálásak vagyunk, hogy dokumentumértékű levélgyűjteményének, illetve újabb születésnapi interjúkötetének megjelentetésére is méltónak találta kiadónkat, amely ezekkel együtt már tizenhat kötetét gondozhatta az ismert erdélyi néprajzosnak és újságírónak. Egy-egy kötetet jelentettünk meg korábbi szerzőink közül négytől. Tumpek Zoltán édesapjával, az Európa-bajnok úszó Tumpek Györggyel készített beszélgetését tette közzé bővített kiadásban. Fazekas István interjúkötettel lepte meg olvasóit, amelyben a magyar közélet, kultúra és tudomány kiemelkedő alakjai vallanak életükről, pályájukról, elveikről. Petrusák János rendhagyó formájú Email-regénye értékes és érdekes lenyomata korunknak, Molnár Ottilia pedig, tavalyi verseskötete után, ezúttal novelláit osztotta meg velünk. Ebben az évben három új szerzőt köszönthettünk műhelyünkben: a Szlatkovszky Márton írói álnéven publikáló szerző fordulatos és szókimondó regényével, Vasi Ferenc Zoltán őszinte hangú verseskötetével, Pálinkás Mihály pedig színvonalas, korjellemző novellagyűjteményével gazdagította az irodalmat. Szomorúan értesültünk ugyanakkor arról, hogy régi szerzőnk, Mátyás B. Ferenc februárban eltávozott közülünk. Az egykor elismert prózaírónak húsz év hallgatás után, 2014-ben adtuk ki első verseskötetét. Emlékét megőrizzük. Idén is sikeresen vettünk részt az Ünnepi Könyvhéten, volt néhány rendezvényünk, könyveinket cikkek, televízió- és rádióműsorok népszerűsítették. Az eladások mellett ajándékozással is – reméljük – sikerült olvasókra találnunk: alapítványi bál, versmondó verseny, iskolai rendezvény egyaránt jó alkalom volt arra, hogy egy-egy könyv gazdára találjon. Köszönettel tartozunk a Nemzeti Kulturális Alapnak, Budapest XIX. Kerülete, Kistelek és Százhalombatta Önkormányzatának, valamint az Erdélyi Gyülekezetnek, hogy támogatták kiadványaink megjelentetését. Idén fordult elő először, hogy egy könyvet közösségi finanszírozásból jelentettünk meg. Bízunk benne, hogy ez nem egyedi eset volt. Írók még bőven vannak, de (nemcsak hisszük, hanem tudjuk) olvasók is akadnak. Igyekszünk tehát megtalálni és megtartani őket. Jövőre – reméljük – még többen leszünk.

Baán Tibor: Életérzés

(Véghelyi Balázs: Üzenet érkezett)

Az 1983-ban született Véghelyi Balázs – úgy vélem – egy nemzedék nevében kopogtatott annak idején a nagybetűs Irodalom ajtaján. Többen is , többek közt Csoóri Sándor, Czigány György, Baranyi Ferenc, Kaiser László (és folyatható a névsor) felfigyeltek a friss, néha harsány, ám a költészet formakultúrájában is otthonos (az ELTE padjait koptatta akkoriban) fiatal költő lázadó és lázító indulataira. Költészetének egyfajta összefoglalása az Üzenet érkezett című válogatás (Üveghegy Kiadó, 2018), mely fiatalos indulataival tekint az egyre borúsabb jövőbe.
Poézise szóválasztásaiban (a költő magánszótára, a nyelven belüli nyelv keresése sok mindent elárul a költőről) eleve egyfajta ironikus kívülállást valósít meg, ahonnan a klasszikusok életműve sajátos fénytörésben mutatkozik. Verstémává avatja az irodalomtörténet és politika botrányos, korszakjelző eseményeit. Az Egy történelemformáló költemény margójára így indul: „Tudhatta-e vajon a huszonöt éves Petőfi Sándor, / amikor a Dicsőséges nagyurakat / megírta, hogy a verset majd az Országyűlés / minden követének asztalára leteszik, / és az urak pánikba esnek…” Véghelyi Balázs ezúttal is a beleérzés, a helyzet botrányának (újságcikket idéző stíluselemeivel), a műfajok imitációjával fejezi ki (látszólag semleges, valójában elkötelezett) nézőpontját. Ugyancsak eredeti megközelítés, ahogy Vajda Julianna sorsába helyezkedve levelezik Csokonaival. Ismét máskor a legendás Fanni (Gyarmati Fanni) bombaként robbanó visszaemlékezései alapján fest hiteles képet a Radnóti-versekben izzó szerelemről, a korszakról, melyben megrendülnek az evidenciák: „ha már az éjjel sem óv, csak ránk szakad, / s térképnek se láthatjuk ezt a tájat, / könnyünk és mosolyunk arcunkra szárad, / ha szerelmünk se biztos, mint a zsoltár…” Ugyanebbe a körbe tartozik a Látomás – eltűnőben című vers, mely Csoóri Sándor Anyám fekete rózsa című híres antológiaversének továbbgondolása: Így: „Jött a madár … Csőrében elvitte. / Forog a nap, mint betonkeverő.” Költészet és valóság drámai konfliktusa jellemzi Véghelyi Balázs életérzését, amely nem egyszerűen egyéni reflexió a korszakra, hanem egy nemzedék kiábrándultságának, hit- és apakeresésének megélt, megszenvedett dokumentuma, hiszen ez a nemzedék az értékek és eszmék devalválódását érte meg. Az erkölcsi ideák szinte pillanatok alatt hitelüket vesztették. Mondhatni, hogy a korszak elvesztette tájékozódását. A Fán függ a világ c. vers ennek megfelelően egyenes úton van az abszurdba: „Fa nélküli erdők, / erdő nélküli fák – / mint karácsonyfa-gömbök, / fán függ a világ.”
Véghelyi Balázs szembesíteni akarja olvasóját azzal a valósággal, amit eltakarnak előle. A megtalált önismeretben a történelmi tudattal, a népköltészettel, az eredettel és a lehetséges életstratégiákkal egyszerre néz szembe. Például így: „A Sajó partján, Muhinál / 1241-ben / szekértáborral / kerítették el magukat a magyarok. // Az ellenség felgyújtotta a szekereket, / így a tábor égő koszorú lett / a nemzet sírján. // Örök tanulság: / a szekértáborok/ semmire sem jók.” A metafora (égő koszorú) e versben sem ékítmény, hanem fájó jelkép. És a zárás pedig a szekértáborokra osztott magyarságnak szóló intelem.
Ha mindezt összevetjük a Százból az egy szerelemes verseivel, vagy a Pezsgősüvegben intelmeivel és a Betűbank verses meséivel, máris képet kapunk e líra legfőbb törekvéséről, fejlődési irányáról, hogy a költő „használni akar”, mert tudja, érzi, (Értekezés globális kérdésekről, Józan intelem, Politika), hogy a líra, ha nem is halt meg egészen, de szép csendben haldoklik. Reméljük (könyvmentők, olvasók), hogy mégsem.
Költő nem írhat sírfeliratot a líráról, amire a régiek, s a maiak is az életüket tették, teszik fel. Azt a hitet kell erősíteni, hogy e globalizálódó világban a nyelv – mint utolsó őrhely – erősebb, mint a közöny.

(Százhalom, 2024. október-november)

Molnár Ottilia: Angyalkert

Molnár Ottilia: Angyalkert (novellák)
Oldalszám: 86
Kiadás éve: 2024
ISBN 9786156438423
Kedvezményes ár: 1800 helyett 1620 Ft.

A kiadvány megjelenését az Erdélyi Gyülekezet támogatta.


Molnár Ottilia szösszenetnyi elbeszéléseiben is gyönyörű ember, finoman kecses szó-költő, újraképzelt tavaszaiban is meg-megdermedő, és feléledő kozmikus világ. Elszomorodunk, majd velencei kalandban már ott is van a csintalan mosoly. Impresszionista szó-költő, tele kapaszkodással, reménnyel, új búcsúkkal és ősrobbantó találkozásokkal. Világa magába forduló önreflektív parabolák sorozata, egészen különleges ecsetvonásokkal izzó fénycsokor.
(Falus András)

Bakos József: „Istent játszani nincs kedvem”

(Vasi Ferenc Zoltán: Eső a szitán)

Kezemben tartom az Eső a szitán című verseskötetet. Kortárs irodalom, melyre mostanában divatos kígyót-békát kiabálni, hivatkozva nagy költő elődeinkre. Sokan gondolják azt (sajnos), hogy az etalonokat követve kellene egy mai költőnek is alkotnia.
Miért is? – kérdezem.
A világ körülöttünk változik. Az elmúlt 10-20 évben sokkal gyorsabban, mint ami normális lenne. Nem győzzük kapkodni a fejünket, próbálva ellavírozni az esztelen rohanásban.
Mit tud vajon Vasi Ferenc Zoltán kötete, ami más, mint a száguldó valóság? Nos, kissé hátralépve és a jelen társadalom ránk kényszerített ködös mátrixából kilépve az igazi élet pillanatait vetíti elénk, amiről sokan talán már nem is tudják, milyen az.
Ebben a világban, amelyről verseiben ír, még létezik Isten, van szabad akarat, erkölcsi rend, emberség, empátia. Megjelennek a történelem és a mitológia elemei és a 10 parancsolat részei is.
A sorokban kitárulkozó társadalomkritika sajátságos költői képek sokaságában láttatja az olvasóval, hogy mi a gond. Erőteljes szavak, amelyek egyesek számára akár durvának is tűnhetnek, pedig a valóság ennél sokkal keményebb:
„Kolera hercegnő szerelmet vallott Lepra királynak,
s kezdik a maszkabált.”
„Ember kutyák, vér-nők közelednek,
teljes legyen a forgalom,
Csak az angyal figyel ijedten,
mi lesz, ha ezek egyesülnek?”

Az Arimáni nász c. vers, akár egy mai, modern ima is lehetne a teremtőhöz címezve, kérve, hogy tegyen valamit, mert kicsiny bolygónkon rossz irányt vett az emberiség.
„Jesszusisten, Mária! Engedd tovább szekerünk.”
A költő fellázad az elértéktelenedő emberi érzések forgatagában és próbálja megállítani a gördülő folyamot.
Az emberi önzőséget jól érzékelteti a Disznósors című vers is, de még sorolhatnék többet is.
Vasi Ferenc Zoltán nem vesz részt ebben a pusztító színjátékban, ami körülöttünk zajlik.
„Istent játszani nincsen kedvem” – írja. Nem szeretne olyan világban élni, ahol a: „barátság, szerelem: fogalom marad.”
Versei tisztasága, egy igazi, érző ember fohásza az értelem felé. Jól érzékelteti, hogy ha valaki úgy érzi, hogy összecsapnak a feje felett a hullámok, nem kell pánikba esni, vagy megalázkodva élni. Az Életszabály című vers soraiban van az egyszerű titok:
„Figyeld a szelet, ügyeld lelked tisztaságát,
mert ki lát, gondol is, mert ki fél, óvatos.”

Figyelmeztet arra, hogy olyan valóságot éljünk, ami nekünk is jó és adjunk másoknak, ne elvegyünk tőlük. Ez sokak számára talán sziruposnak tűnik, vagy szentimentalizmusnak, mivel ma már kevésbé „divat” hagyományos emberi értékrendek mentén élni.
A költő, verseiben visszatér a természethez is, amely bölcsen és csendben figyel minket és látja ezt a felfordulást körülöttünk: „A fák szelleme, óvatos szeretettel békít.”
Isten, emberség, természet, a test és a gondolat valódi szabadsága, az elme értékes használata, ez lenne az igazi élet alappillére itt a Földön.
A sorok között a költő saját sorsa, fájdalmai, családja iránti szeretete, a szerelem érzése is megjelenik, és szolíd, finom, néha kissé ironikus humora is. A gyermekkori emlékei pedig visszavisznek minket egy csendesebb, lassabb, egyszerűbb világba, hogy kicsit nosztalgiázhassunk és ebből erőt gyűjtve szálljunk szembe a ma és a holnap kihívásaival. Hogy győztesen kerülünk-e ki mindebből? Lehet, hogy nem, de ha nem hagyjuk, hogy kivesszen belőlünk a tisztesség, akkor nyugodt szívvel nézhetünk bele bármikor a tükörbe, nem kell attól félnünk, hogy szembe kell köpni önmagunkat és utólag siránkozni azon, mit rontottunk el és miért hagytuk, hogy mások irányítsák az életünket.

(Agria, 2024/3.)

Könyvtörvény

Október 1-jén lépett életbe az új könyvtörvény, amelynek értelmében az újonnan megjelent könyveket a kiadást követő egy év leteltéig nem lehet tíz százaléknál nagyobb kedvezménnyel árusítani. Ez a rendelkezés nemcsak a piacvezető könyvterjesztő cégekre vonatkozik, hanem az olyan mikrovállalkozásokra is, mint a miénk. Éppen ezért az elmúlt években rendszeresített 25 százalékos kiadói kedvezmények egy részét módosítanunk kell, újabb kiadványainkat pedig eleve szándékainknál drágábban tudjuk csak kínálni olvasóinknak. A rendelkezésnek eleget teszünk, mert egyrészt törvénytisztelő állampolgárok vagyunk, másrészt nincs elég pénzünk a várható büntetések befizetésére, ugyanakkor – gondolkodó emberekként – határozottan ellenzünk mindenféle állami beavatkozást a piaci folyamatokba. Különösen a könyvek esetében, amelyek, ha nem is olyan alapszükségletei mindennapjainknak, mint a korábban szintén rögzített árú csirkefarhát, de hisszük: nincs nélküle egyetemes műveltség, nemzeti identitás és emberi érzékenység. Akik manapság könyveket vásárolnak, tudatos és értelmes emberek: nem kell tehát tovább magyaráznunk a bizonyítványt, ami nem a miénk. Ennek ellenére mi kérünk elnézést.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás