Augusztus 18-án lett volna 85 éves Tóth Sándor József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró. 
A rendszerváltást követően országgyűlési képviselő is volt, ahogy rajta kívül több irodalmár. A politikában és a politikusokban csalódnia kellett, az irodalom, a zene, a képzőművészet és a magyar tájak azonban haláláig vele és benne éltek. Életének utolsó öt évében intenzív és termékeny kapcsolatban álltunk: mi három könyvét megjelentettük (a negyediket posztumusz), ő pedig nyugdíj melletti munkahelyén, a Magyar Katolikus Rádióban rendszeresen hírt adott más kiadványainkról is. Budapesti vendéglőkben és piliscsabai házában is gyakran találkoztunk, de Százhalombattán is vendégül láthattuk. Talán barátságnak is nevezhető a kapcsolat, amely időközben kialakult közöttünk. Verseinek, esszéinek, fordításainak legjava maradandó érték – ezt öt évvel váratlan halálát követően már biztosan kijelenthetjük.