Visszhang

(Aniszi Kálmán: Hívó hangok) Válogatott elbeszéléseket és esszénovellákat jelöl meg műfajként Aniszi Kálmán József Attila-díjas író újabb kötete. Botár Edit Mátyás király szülőházáról készült festménye a borítón nemcsak a könyv írójának származását illetően igazít el, hanem az igazság fontosságára is utal, hiszen a király állandó jelzője: az igazságos. „Bár az ember – ez az örök Kőműves Kelemen – tudván tudja, ...

(Csokonai Attila: Lúdtojás a gólyafészekben) Az első mifelénk örök és nem igazán hálás téma. Hogy kezdődött régen egy mese? Volt egyszer egy aranycsapat. Aranycsapat? Nem inkább ezüst? És hogy végződött? Marseille… Valamikor egy ország szurkolt nekik, aranylábú hőseinknek. Ha győztek, ujjongott, ha veszítettek, gyászba borult. S az érzelmi hullámzásban elfeledkeztek valami fontosabbról. Nem először és nem utoljára, mert nincsen új ...

(Véghelyi Balázs: Tarka színpadok) A kabaré a XIX. század végén Európa-szerte tipikusan nagyvárosi műfajként jelentkezett, a szerzők, a szereplők, a vendégek, a témák és a nyelvezet is az urbánus, polgári kultúrát képviselték és jelenítették meg. Magyar földön Krúdy Gyula A vörös postakocsi című regénye szerint „szanfranciszkói tempóban” változó, néhány évtized alatt német nyelvű kisvárosból magyar nyelvű nagyvárossá fejlődő Budapest vált ...

A fructifer ‘gyümölcshozó’ melléknév a klasszikus latin nyelvben ritka, először Seneca Erkölcsi leveleiben (98,5) fordul elő, szórványosan megvan a késő császárkor prózájában, Columellánál, Pliniusnál, de igazán elterjedtté Szent Jeromos Vulgata-fordítása nyomán az ókeresztény és a középkori latin irodalomban válik. „Ego autem, sicut oliva fructifera in domo Dei”, „Én azonban, mint zöldellő olajfa, olyan vagyok Isten hajlékában”, olvassuk a zsoltárban (52,10), ...

(Véghelyi Balázs: Üzenet érkezett) Az 1983-ban született Véghelyi Balázs – úgy vélem – egy nemzedék nevében kopogtatott annak idején a nagybetűs Irodalom ajtaján. Többen is , többek közt Csoóri Sándor, Czigány György, Baranyi Ferenc, Kaiser László (és folyatható a névsor) felfigyeltek a friss, néha harsány, ám a költészet formakultúrájában is otthonos (az ELTE padjait koptatta akkoriban) fiatal költő lázadó és ...

(Vasi Ferenc Zoltán: Eső a szitán) Kezemben tartom az Eső a szitán című verseskötetet. Kortárs irodalom, melyre mostanában divatos kígyót-békát kiabálni, hivatkozva nagy költő elődeinkre. Sokan gondolják azt (sajnos), hogy az etalonokat követve kellene egy mai költőnek is alkotnia. Miért is? – kérdezem. A világ körülöttünk változik. Az elmúlt 10-20 évben sokkal gyorsabban, mint ami normális lenne. Nem győzzük kapkodni ...

(Deák-Sárosi László: A háromszólamú vers) Aligha van olyan költő, műfordító, irodalmár, tanár, diák, aki elégedett lenne a verstani eligazításokkal, beleértve a szakirodalmat és az oktatást is. Vannak jó tanulmányok, kézikönyvek, monográfiák, ha nem is az elmúlt három évtizedből, amelyekben utána lehet nézni az elméleti és alapoknak és gyakorlati tudnivalóknak: hol vannak a metszetek a hexameterben, a különböző hendekaszillabusokban vagy a ...

Örömteli élményben részesül, aki kezébe fogja Deák-Sárosi László Herczeg Ferenc-díjas magyar költő, filmesztéta, klasszikus gitáros 2023-ban megjelent 512 lap terjedelmű elméleti és gyakorlati munkáját. A kötetet pedagógusok, előadóművészek és diákok önmagukban is haszonnal tudják forgatni, igazi filológusi munkaként váltja be a címben és alcímben ígérteket, alapos és logikus felépítésű elemző-magyarázó, a magyar verstant új alapokra helyező könyv. A kötetet rövid ...

(Deák-Sárosi László: A pozsonyi csata, 907) A több hullámban zajló magyar honfoglalás Kárpát-medencei nemzetalapító, apostoli királyságot teremtő maradandóságához a korai honmegtartó hadi erőfeszítések sikerei is nélkülözhetetlennek bizonyultak. A 907-es pozsonyi csata hosszú távra biztosította Árpád törzseinek, népének történelmi létfolytonosságát, a honszerző (vagy honvisszaszerző) magyarok országépítő törekvéseinek a kiteljesedését - mintegy a honfoglalás szentesítését. Ez a csata tehát történelmünk egyik legfontosabb, ...

(Deák-Sárosi László: A háromszólamú vers) Általános iskolában megtanuljuk, ha megtanuljuk, hogy van rímes-időmértékes, azaz klasszikus vagy deákos, azután ettől függetlenül hangsúlyos vagy magyaros, majd azután, hogy van nyugat-európai, illetve keresztezett, szimultán, kevert és ötvözött, illetve vannak a szabadversformák. Megtanuljuk a skandálást, van, aki a hexametert is kívülről fújja. Olyannyira, hogy fölfedezzük a daktilusokat egy egyszerű feliratban is: iskolabútor és sportszergyár, ...