Gergely Tamás: A tűzrakó meséje

(Véghelyi Balázs: Üzenet érkezett)

Áll a költő Balogh Ágnes Emese borítóján és olvas. A stégen, amelyik a Balatonhoz vezet. De lehetne akár a Duna is. Vers meg a Duna – óhatatlanul József Attila verse jut eszünkbe, az, amelyikben „zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.” A borító fotóján nem látszik, hogy zavaros-e a víz, de mert többek közt fiatalos lendületet és humort ígér beköszöntőjében a szerkesztő (Kaiser László), kíváncsian várjuk a könyv kézbevételekor, hogy mennyire „zavaros” az (a társadalom, az átélt időszak) Véghelyi Balázs válogatott és új verseiben.
Nem kell sokáig lapoznunk, Radnóti Miklós Nem tudhatom… című költeményére utalva írja keserűen: „s térképnek se láthatjuk ezt a tájat, / könnyünk és mosolyunk arcunkra szárad”, s lennebb még kétségbe ejtőbben vesztett a remény: „ha elvész már lassan minden kötelék, / lábunk alól talaj, belőlünk az ég…” Kilátástalanság dolgában talán még szomorúbb a Bartók Béla emlékére írt Profán kantáta című poémája, melyben kisemmizve konstatálja a szarvassá változott fiú: „puszta földön állok immár, / testvéreimet megölték, / az erdőt is kiirtották”, és kéri apját, fogadja vissza, ellenkezőleg tehát, mint a Bartók Béla által felhasznált balladában.
Már a tavaly megjelent Zene nélkül című monográfiájában feltűnt, és korábban megjelent tanulmányaiból is tudjuk, hogy Véghelyinek a kisujjában a magyar irodalom. Magyar költők, a magyar versek – megnevezve vagy csak áthallásokban – egész tára jelen van, még úgy is, hogy verssorokból kollázst épít: Áprily Lajos, Utassy József, Csoóri Sándor, Weöres Sándor, Petőfi Sándor, Arany János, Berzsenyi Dániel és József Attila alkotásaiból (Kollázs, évszakokra). József Attilától a Tél című verset idézi fel („Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, / Hogy melegednének az emberek.”). Saját megfogalmazásában ez így hangzik: „Téli éjszakán / valami nagy-nagy tüzet / másnak is remélj.”
A vers különben éltető erő a költő mindennapjaiban és alkotásaiban, a „vers”, a „könyv”, „költemény”, „rím” gyakran előforduló elem a szövegekben, nem véletlenül és teljesen tudatosan – ezt írja az előszóban: „Amióta az eszemet tudom, versek és könyvek között élek.” Ugyanilyen alapszava a „mese”. Nemcsak a kötet végére helyezett, tehát súlypontos Mese a világlátott vízilóról okán, és több, gyerekeknek és gyerek-lelküket nem feledő felnőtteknek írt versek kötetbe emelése miatt. A mese, mesés fordulat visszavágyódás a gyerekkor biztonságosként megélt világába. Tudjuk ugyanakkor azt is, hogy Véghelyi gyakran lép fel gyerekközönség előtt, hogy énekel nekik – Útravaló énekek (dalok versekre, gyerekhangra), címmel lemeze jelent meg 2010-ben, a Hungarovox Kiadónál. Sőt, mesét is írtak róla (Balogh Ágnes Emese: Balázsmesék).
Az Üzenet érkezett legszebb, legsikerültebbb, legőszintébb és legmeghittebb darabjai a szerelmes versek (Mint a kóbor kutya; Változás; Amikor; Hóvirág-mezőben). A legoldottabb hangra lejtenek, gyakran olyanok, mintha József Attila Weöres Sándorral keresztezte volna a témát. A szerelem örök – üzenet érkezett, egy még mindig fiatal költő a feladó.

(Százhalombattai Hírtükör, 2018. szeptember 27.)

Véghelyi Balázs: Üzenet érkezett

Véghelyi Balázs: Üzenet érkezett (versek)

Borítóterv: Balogh Ágnes Emese
Oldalszám: 136
Kiadás éve: 2018
ISBN 9786155359538
Kedvezményes ár: 2600 helyett 1950 Ft.


Játékosság és mélység, örök fiatalos lendület és meglepő tapasztaltság, könnyed humor és metafizika, finom, mégis erőteljes lázadás és értékek őrzője, de leginkább markáns, ragyogó költői tehetség gazdag prózai termékenységgel is: Véghelyi Balázs eddigi pályája és munkássága. Öröm őt olvasni, öröm költészetében elmélyedni, öröm szeretni minden sorát, mert a talentum ezt érdemli. És külön öröm és elismerés azért, ami manapság nem könnyű, hogy eddig jól sáfárkodott lehetőségeivel. Jól válogatott az utak között, ezért is kiemelkedően értékes állomás ez a kötet.
(Kaiser László)

Új Szó

Interjút közölt Véghelyi Balázzsal a pozsonyi Új Szó szeptember 5-ei száma. A napilap munkatársa, Juhász Katalin az Ünnepi Könyvhéten beszélgetett a szerzővel Zene nélkül című könyvéről.
A beszélgetés az újság honlapján is olvasható az alábbi linken:
http://ujszo.com/online/kultura/2017/09/05/izgalmas-konyv-a-magyar-dalszovegek-es-a-tarsadalom-viszonyarol

Stádium

A Stádium Hírlap 2017/2. száma egész oldalas interjút közöl Véghelyi Balázzsal az Üveghegy Kiadóról, régebbi és újabb kiadványainkról, illetve Véghelyi Balázs Zene nélkül című könyvéről. Ugyanez a lapszám közli Baranyi Ferencnek a könyvhöz írott Ouverture című előszavát is.

Baranyi Ferenc: Ouverture

(Előszó Véghelyi Balázs Zene nélkül című könyvéhez)

Nem tagadom: legifjabb pályatársaim közül Véghelyi Balázs áll hozzám a legközelebb. Barátom és szövetségesem ő, hiszen verseivel hatékony is akar lenni, nem csupán hatásos. Akárcsak jómagam. Az is rokonít bennünket, hogy mindketten „két úr szolgái” vagyunk: az irodalomé és a zenéé. Ezek nem csupán testvérmúzsák, hanem ikermúzsák. Méghozzá egypetéjű ikrek.
Balázs Zene nélkül című könyve tudományos igénnyel íródott, ugyanakkor „eteti magát”, akárcsak egy izgalmas regény. Ha elkezdte az ember, nehéz abbahagyni, másnapra tenni el a folytatást. Véghelyi Balázs nem csupán kiváló költő és figyelemre méltó muzsikus, hanem tudós elme is. És „el tudja adni” a tudományát. Ritka adottság. Még azok közül is keveseknek a sajátja, akik egyetemi katedráról palléroznak emberfőket naponta.
A könyv alcíme: Fejezetek a magyar dalszövegírás történetéből. Ezzel mindjárt az elején világossá teszi a szerző, hogy nem részletes áttekintését nyújtja a magyar daltípusoknak az ősi pentaton népdaloktól a rock-musicalek songjaiig, hanem egy-egy érdekesebb korszakra fókuszál, amelyeknek a daltermése bizonyos tekintetben a kor lenyomata is. Goethe mondta: „Ha az emberekről akarsz megtudni valamit – könyvtárnyi tudományos szakmunka áttanulmányozása helyett –, néha messzebbre jutsz, ha figyelsz, milyen dalokkal szórakoznak.”
Nos, a magyar dalok sok mindent elárulnak a magyar emberekről. De vajon mit is értünk magyar dalon? A francia „chanson”, a német „Lied”, az olasz „canzone”, az angol „song” egyaránt dalt jelent. Mégis más-más „lelkületet” villant fel mindegyik. A magyar dal nem azonos egyikkel sem. Csakis önmagával. Legyen bár népballada, magyar nóta, kávéházi kuplé, divatos sláger, operett-betét, operaária vagy rock-ritmusú énekbeszéd az a dal.
Balázs kimutatja, hogy még a leghígabb táncdalszövegek „sfumato”-hátterében is feldereng olykor a kor, amelyben megszülettek. Hát még a célzott üzenetnek szánt szerzemények textusaiban!
A dalszövegírók műhelyébe is betessékel – legalábbis egy kurta vizitre – ez a könyv, ahol szakmai ismeretekre is szert tehetünk némiképp. Beavattatunk a műhelytitkokba is.
Az utolsó fejezet címe: 13 pont – kezdő dalszövegíróknak. A 10. „parancsolat” így szól: „Foglalkozz társadalmi kérdésekkel, de ne pártoskodj. Többet veszítesz, mint amennyit nyerhetsz ezáltal.”
Nos, ezt nemcsak a dalszövegíróknak szánta Balázs, hanem azoknak a költőtársainak is, akiknek „emberhez méltó gondja van”.
Mert akad még harmóniát szorgalmazó dalnok ebben a disszonáns korban is, amelyben élünk.
Véghelyi Balázs mindenesetre ilyen. S talán öreg barátja, költőtársa:

BARANYI FERENC
is.

(Stádium, 2017/2.)

Véghelyi Balázs: Zene nélkül

Véghelyi Balázs: Zene nélkül (Fejezetek a magyar dalszövegírás történetéből)
Borító: Balogh Ágnes Emese
Oldalszám: 288
Kiadás éve: 2017
ISBN 9786155359330
Kedvezményes ár: 3500 helyett 2625 Ft.

A kiadvány megjelenését Százhalombatta Város Önkormányzata támogatta.


A könyv a magyar dalszövegek és a társadalom viszonyát tárgyalja olvasmányos stílusban a népdalok korától napjainkig. „Véghelyi Balázs nem csupán kiváló költő és figyelemre méltó muzsikus, hanem tudós elme is. És el tudja adni a tudományát. Ritka adottság. Még azok közül is keveseknek a sajátja, akik egyetemi katedráról palléroznak emberfőket naponta… Kimutatja, hogy még a leghígabb táncdalszövegek sfumato-hátterében is feldereng olykor a kor, amelyben megszülettek. Hát még a célzott üzenetnek szánt szerzemények textusaiban! A dalszövegírók műhelyébe is betessékel – legalábbis egy kurta vizitre – ez a könyv, ahol szakmai ismeretekre is szert tehetünk némiképp. Beavattatunk a műhelytitkokba is.
(Baranyi Ferenc)

Idézetek kezdő szülőknek

instksz.kis
A ballagó diákoknak és az ifjú házasoknak szánt zsebkönyveink után az Innen és túl sorozat harmadik kötetét adjuk közre 77 idézet kezdő szülőknek alcímmel. Vidám versidézetekkel, humoros észrevételekkel próbálunk segíteni az érintetteknek az élet legszebb, de nem kevés nehézséggel is járó hivatásában: a szülői szerepben – csecsemőkortól kamaszkorig. A könyvet Véghelyi Balázs szerkesztette, borítóját – a korábbiakhoz hasonlóan – Balogh Ágnes Emese tervezte.

VÉGHELYI BALÁZS

Budapest, 1983. Költő, író, szerkesztő, zenész.

Százhalombattán érettségizett, majd az ELTE BTK magyar szakán diplomázott 2009-ben. 2016-ben elvégezte a PPKE BTK multimédia-szerkesztő képzését. Tanított, dolgozott újságíróként és televíziós szerkesztő-műsorvezetőként. 2013-ban megalapította az Üveghegy Kiadót. Verset, esszét, kritikát ír, zenét szerez.

Művei az Üveghegy Kiadónál:

Önarckép. 30 év – 30 vers (hangoskönyv, 2013)
Zene nélkül. Fejezetek a magyar dalszövegírás történetéből (tanulmány, 2017)
Üzenet érkezett (válogatott versek, 2018)

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás